A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés[1]. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán. Ezért minden érintett nőt arra buzdítanak, hogy osszák meg tapasztalataikat a kérdőív kitöltésével ( https://forms.gle/Dy4HhWXcnMqzHQKj9 )
Hazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett.[2]
Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.
“Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.
Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat[3]. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.
Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.
Az egyesület kérdőíve egy fontos lépés ebben a folyamatban. Minden kitöltő közvetlenül segít abban, hogy megértsük, milyen nehézségekkel szembesülnek az érintettek, és ezáltal minél átfogóbb képet kapjunk az emlőrákkal küzdők jelenlegi helyzetéről Magyarországon, a tapasztalataikról az első jelek felismerésétől a diagnosztizáláson keresztül a kezelésig és azután. Minden kitöltő esélyt ad arra, hogy javítani tudjunk az ő és más betegek helyzetén. A kérdőív kitöltése mindössze fél órát vesz igénybe, ami pedig életeket óvhat meg. A kérdőív ezen a linken érthető el: https://forms.gle/Dy4HhWXcnMqzHQKj9
[1] Kiss, Z. et al. (2023) ‘Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID-19 pandemic: A nationwide study between 2011–2020’, Frontiers in Oncology, 13. doi:10.3389/fonc.2023.1182170.
[2] OECD (2023) Rákügyi országprofil: Magyarország 2023, EU Country Cancer Profiles, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/39a8899f-hu
[3] Statistics/guidelines (2022) Europa Donna. Link: https://www.europadonna.org/metastatic/statistics-guidelines/ (Elérhető: 05 Március 2024).
