Egy hónap sem telt el az évből, és a Magyar Helsinki Bizottságnak máris újabb ügyfele nyert pert a strasbourgi bíróságon. Az iraki kurd fiút bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök. Az embertelen szabályok azóta is élnek, noha több nemzetközi bírósági ítélet mondja ki róluk, hogy súlyosan alapjogsértőek. A menekülő gyerekekkel ma is így jár el a magyar állam.
Az iraki kurd Karoh 16 éves volt, amikor 2017-ben elmenekült hazájából. A fiút a magyar rendőrség egy júniusi hajnalon a szerb pusztába kényszerítette, pedig gyerekként a fóti gyermekotthonban lett volna helye. Életkorával a rendőrök is tisztában voltak, de nem érdekelte őket. Az akkoriban frissen bevezetett – azóta mind a strasbourgi, mind az uniós luxembourgi bíróság által jogsértőnek ítélt – szabályok alapján Karohot és felnőtt társait átkényszerítették Szerbiába. Hogy még hajmeresztőbb legyen a története: eredetileg ő nem is Szerbiából, hanem Romániából lépett be magyar területre.
Az, hogy Karoh sorsa végül jóra fordult Szerbiában, egyedül az őt segítő ottani civil szervezeteknek köszönhető. Ők keresték meg a Magyar Helsinki Bizottságot is, hogy a fiú embertelen és alapjogsértő visszakényszerítését próbálja meg felülvizsgáltatni. Csakhogy ilyenre Magyarországon ahogyan akkoriban nem volt, úgy most sincs törvényes lehetőség. A menekült gyerek panaszügye így hamar elkerült a strasbourgi bírósághoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után most állapította meg a magyar állam jogsértését. Karoh strasbourgi ítélete immáron a hatodik olyan, amelyik a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinél mondja ki, hogy a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát. A bíróság azt pedig különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata itt egy segítségre szoruló gyerek volt.
„Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket. Mert a magyar kormány évek óta így csak szenvedést és kárt okoz. Örülünk, hogy az igazság kicsit helyreállt, még akkor is, ha az ügyfelünk végül egy másik államban kapott védelmet” – kommentálta a strasbourgi ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje és Karoh jogi képviselője.
Karoh élete azóta szerencsésen rendeződött. Egyike a keveseknek, akiket a szerb állam mégiscsak menekültként ismert el. Jogosítványt szerzett, kitanulta a szakács és borbély szakmát. Saját vállalkozást szeretne indítani a jövőben. Ma már tolmácsként ő támogatja azoknak a menekülteket segítő szervezeteknek a munkáját Szerbiában, amelyek nélkül ő sem boldogult volna.
