Kék hétfőnek, eredeti nevén Blue Mondaynek nevezik azt a napot, amelyen állítólag teljesen joggal önthet el bennünket valamilyen végtelen szomorúság. Legalábbis egy ideje január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának. De vajon valóban ennyire megvisel bennünket az év első hónapja?
„Nem igazán tudományos alapokon nyugszik ez a dolog, hiszen a Blue Monday elnevezés egy
marketingkampány részeként született meg 2005-ben” – kezdi Pollák Éva, szakpszichológus.
– „A hangulatot befolyásoló tényezők egyébként is rendkívül összetettek, és sokkal inkább egyéni élményeken, életkörülményeken, és személyiségjegyeken múlnak, mint egy, a naptárban kijelölt napon.”
Persze valóban előfordulhat, hogy az év első hónapját nehezen éljük meg. Már egy ideje tart a
hidegebb, sötétebb téli időszak, az ünnepek, melyre annyit készültünk, már elmúltak, jön a farsang
ugyan, de annak időszaka kevésbé jelentős, mint akár 30-40 évvel korábban, így nincs igazán, ami
eltöltsön minket várakozással, vissza kell rázódnunk a szürke hétköznapokba. Persze nem vagyunk
egyformák, mindenki egyedi módon reagál ezekre a tényezőkre, így egészen biztosan akad olyan is,
aki az új év kapcsán tele van energiával, új tervekkel, lendülettel.
„Az őszi-téli időszakban általában csökken az energiaszintünk, több pihenésre, alvásra van szüksége
a szervezetünknek, nőhet az étvágyunk, ami a testmozgás csökkenésével együtt akár
súlygyarapodáshoz is vezethet” – folytatja a pszichológus szakértő. – „Ha azonban azt
vesszük észre, hogy már huzamosabb ideje lehangoltak vagyunk, sőt egyre inkább hanyagoljuk
barátainkat, már-már elszigetelődünk, miközben egyre ingerlékennyé és reményvesztetté válunk,
akkor nagy valószínűséggel szezonális depresszióban szenvedünk. Hogy ennek mi a pontos oka, azt
jelenleg nem tudjuk, számos kutatás enged azonban arra következtetni, hogy a genetika, – egyébként
több nőt, mint férfit érint a probléma -, az ember életkora, sőt szervezetünk bonyolult kémiai
egyensúlyának megváltozása is szerepet játszik a szezonális depresszió kialakulásában.”
A téli depresszió, a fénytelenség természetesen nem csak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is
hatással lehet. A pszichológus azt tanácsolja, hogy életkortól függetlenül egyértelműen azzal
támogatjuk leginkább a szervezetünket, ha minél többet ér minket a természetes fény. A téli
hónapokban is próbáljunk annyit kimozdulni, amennyit csak tudunk. Ha lehet mozogjunk a
szabadban, számos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a rendszeres testmozgás kedvezően hat
hangulatunkra, energiaszintünkre, sőt hormonháztartásunkra is. Ügyelhetünk arra is, hogy a
gyerekekkel is legyen elegendő programunk, de mi felnőttek külön is kimozduljunk, találkozzunk a
barátainkkal, keressünk társas élményeket. Otthon pedig, azokban a szobákban, ahol korlátozott a
természetes fény, érdemes meleg tónusú mesterséges fényt alkalmazni, az esti órákban viszont
minél kevesebb fényt használni már elalvás előtt is, ezzel is támogatva melatonin termelésünket. A
gyerekeknél a D-vitamin rendszeres pótlása is rendkívül fontos lehet a téli időszakban, de van, aki az
illóolajok jótékony hatására, vagy a gyógynövényekre esküszik. Az orbáncfű például az idegsejtek
közötti információáramlást biztosító anyagok mennyiségét szabályozza, ezzel pedig hozzájárul az
idegrendszer egyensúlyának kialakításához. Épp ezért az orbáncfű készítmények valóban jól
hathatnak enyhe depresszió esetén.
„Természetesen minden praktika ellenére lehet olyan helyzet, amikor már pszichológusi segítségre
lehet szükség” – mondja Pollák Éva. – „Ha a megjelenő depresszió súlyossá kezd válni, érdemes
habozás nélkül szakember segítségét kérni. A terápia hasznos lehet az úgy nevezett negatív
automatikus gondolatok felismerésében és megváltoztatásában, segítséget nyújthat új, a
korábbiakat kiegészítő, adekvát megküzdési módok elsajátításában és a stressz kezelésében is.”
