Még nem késő inflációkövető fizetésemelést kérni 2024-től

Sokan nem kapták meg a bérkiegészítést, így romlott az életszínvonaluk

Év végére emelkedett az átlagkereset Magyarországon: a 2022. év végi mutatóhoz képest csak 14,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mégis sokan nem kaptak még idén inflációkövető béremelést. Mit tehetünk, hogy megkapjuk azt a fizetésemelést, ami járna?

Akik az elmúlt két évben nem részesültek semmiféle bérkorrekcióban, napról napra azzal szembesülhetnek, hogy jóval kevesebbet ér a pénzük, ez pedig számukra komoly életszínvonal csökkenést jelent. Akiknek 2021 óta nem emelkedett a fizetésünk, jövőre 30-40%-os béremelést kellene kapnunk (ha alacsony lesz 2024-ben az infláció), hogy ugyanazon az életszínvonalon élhessenek, mint pár éve.

Az olyan munkakörökben emelték fel gyorsan a béreket, amelyeknél jelentős munkaerőhiány tapasztalható, de rengeteg olyan szakma van, ahol hiába dolgoznak képzett, tapasztalt munkavállalók, nem kapták meg a béremelést idén. Még a magasan képzett, diplomával rendelkező munkaerő sem részesült megfelelő bérkorrekciót, a leglátványosabb a mérnökök, kutató tudósok, a kommunikációs szakemberek és a médiában dolgozók reálkeresetének csökkenése.

Sütő Péter, a Lépés Magazin alapítója, az Álláskalauz rovat szakértője szerint mindenképpen érdemes megpróbálnunk az év végi munkahelyi teljesítményértékelések alkalmával szót ejtenünk a béremelésről. A szakember tanácsai a következők:

– Ha huzamosabb ideig csökken az életszínvonalunk a fizetésünk elértéktelenedése miatt, belátható időn belül csökkenni fog a motivációnk és a produktivitásunk is, ha pedig még másodállást is kell vállalnunk, egészen biztos, hogy nem fogjuk tudni teljes odaadással elvégezni a főállásában a munkákat. Tehát a munkavállaló jogosan érvelhet azzal, hogy nem érzi magát megbecsültnek, hosszú távon pedig a munkáltató is jobban jár, ha az alkalmazottja elégedett és motivált.

– Lényeges még, hogy ne úgy beszéljünk a fizetésemelésről, mint egy jutalomról vagy bónuszról, hiszen a pénz értéke hivatalosan is csökkent, míg az árak nőttek, így ez a béremelés természetes módon járna nekünk mint munkavállalónak.

– Fontos az őszinte kommunikáció a bérekről: bátran mondjuk el, milyen hatással van az életünkre az árak növekedése, hogyan érint bennünket a mindennapokban, kitérhetünk a bankhitelünkre, az egészségügyi szolgáltatásokra vagy bármilyen meghatározó és nem kiiktatható költésgünkre, amit rendszeresen kell fizetni. Míg a szolgáltatások és a termékek ára folyamatosan nőtt, a bevételünk stagnált és kevesebbet ér.

– Térjünk ki a kiegyensúlyozott, kiszámítható teljesítményünkre, amely nem ingott meg és nem volt hullámzó idén sem – így még egy okot aduk arra, hogy ne térjenek ki az emelés elől.

– Ha olyan gazdasági helyzetben van a munkáltató, hogy nem tudja hirtelen megemelni a fizetésünket, akkor legyünk rugalmasak, kérjünk másféle juttatást, cafetériát vagy olyan munkaidő-kedvezményt, amit eddig nem kaptunk, például otthon végezhető munkára lehetőséget vagy flexibilis munkaidőt.

Amennyiben az érvelésünk hatástalan, és nincs esély semmiféle bérkorrekcióra, akkor érdemes a munkaerőpiacon tájékozódni, hogy mennyit ér a tudásunk, munkánk, mert még az is lehet, hogy a kevés fizetés fog bennünket arra ösztönözni, hogy váltsunk, és így új, kedvezőbb karrierlehetőséghez jussunk.