A létszámbővítésnek hívott munkaerő csere, és annak kapcsán a Joyson Kft. és a Pannonjob Kft. vezetői által tett kijelentések sajnos egyértelművé teszik, hogy rövid és hosszú távon is a magyar dolgozók megbecsülése, azok érdekeinek és igényeinek a teljesítése elé helyezik a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók kiszolgálását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar dolgozók tisztességes és inflációkövető bérezése helyett, a Fülöp-szigetekről érkező munkásoknak adnak számos olyan juttatást, amelyek jelentős költséget jelenthetnek. A Pannonjob Kft. honlapján található információk szerint teljes körű szolgáltatást nyújtanak a megbízóik számára a megfelelő munkaerő toborzásától, az előszűrésen, beutaztatáson és szállás szervezésén keresztül az integráció támogatásáig bezárólag. Többek között olyan szolgáltatások is szerepelnek ebben a felsorolásban, amelyek egy magyar munkavállaló esetében szükségtelenek, mint például: minőségi, jól felszerelt szállások, hazautazás szervezése, támogatása, oktatások támogatása, tolmácsolás, fordítás, orvosi szolgáltatás (TAJ hiányában is).
Nem tisztázott, hogy ezeket a költségeket a Joyson Kft., a munkaerőkölcsönző cég, vagy a magyar kormány állja az adófizetők pénzéből, ezért a Mi Hazánk írásbeli kérdéssel fordul Dr. Czomba Sándorhoz, a gazdaságfejlesztési minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárához. Az viszont egyértelmű, hogy ezek olyan költségek, amelyek nem szerepelnének egy hazai munkavállaló esetében, mint például egy több százezer forintos repülőjegy, vagy a szállás és annak rezsiköltségei. Éppen ezért a Mi Hazánk elvárja, hogy a filippínó munkavállalókra jutó többletköltséggekkel megemelt bért fizessen a Joyson a munkavállalóknak, illetve azzal a bérrel hirdesse az állásokat. Elvárjuk továbbá a kormánytól, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy azok a nemzetközi multinacionális cégek, amelyek – jellemzően a bérek alacsonyan tartása miatt – nem tudnak csak harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni, fizessék vissza az államnak a fejlesztésre, bővítésre adott támogatásokat. A miskolci Joyson Kft. esetében 2019- ben ez 4,9 milliárd forint, de elődje a japán Takata cég is 20 milliárd forint körüli állami támogatást zsebelt be 2014- ben.
