A kormány részben a déli országrészre, részben Szolnokra és térségre állítja az elkövetkező időszakban a beruházásösztönzési rendszer fókuszát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szolnokon.
A tárcavezető a városban rendezett gazdasági konferencián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy új világrend van születőben az utóbbi évek válságai nyomán, amelyek erősen meggyengítették az Európai Unió versenyképességét, részben az ukrajnai háborúra adott hibás válaszok miatt. Ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy Magyarország mélyen integrálódott a kontinens gazdaságába, az ország kivitelének mintegy 78 százaléka az EU-tagállamokba irányul, s a beruházások egy jelentős része is innen érkezik. Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak, nem került közelebb a háború vége, azonban összeomlott a gazdasági növekedés eddigi alapja, amelyet a nyugati technológia és az olcsóbb keleti energiahordozók kombinációja jelentett. „Jól lábon lőttük az európai gazdaságot a szankciókkal” – fogalmazott. Eközben szavai szerint az amerikai kormány protekcionista politikát folytat, „szégyentelenül” előnyben részesítve a hazai vállalatokat. Aláhúzta: minden nehézség ellenére ugyanakkor tavaly a magyar gazdaság a valaha volt legsikeresebb évét produkálta, amikor is megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is, és idén újabb csúcsok várhatók. A tavalyi 6,5 milliárd eurónyi beruházási rekord után idén 13 milliárd euró körül alakul ennek az értéke, míg az exportteljesítményben 6-10 százalékos növekedésre lehet számítani, illetve továbbra is realitás a teljes foglalkoztatottság hazánkban – sorolta. Szijjártó Péter leszögezte, hogy mindez egyedül azért volt lehetséges, mert a kormány a válságok alatt sem adta fel a munkaalapú társadalom megteremtését célzó, 2010-ben kezdett gazdasági stratégiáját, a beruházások ösztönzését, a munkát terhelő adók mérséklését. „Mindkét válság esetén az ellenzékünk azt akarta, hogy térjünk át a szociális alapú gazdaságpolitikára, úgyis elkerülhetetlen lesz a tömeges munkanélküliség (.) Mi nem fogadtuk el, hogy törvényszerű ilyen válságban a tömeges munkanélküliség, és be is bizonyosodott, hogy azt meg lehet előzni” – mondta. Kitért arra is, hogy a meghirdetett beruházásösztönzési rendszer keretében 1159 céget segítettek 300 milliárd forint értékben, aminek nyomán összesen 800 milliárd forintnyi beruházás jött létre, 253 ezer munkahelyet megóvva. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány követően hasonló volt a helyzet az ukrajnai háború kitörésekor, amikor az egekbe szöktek az energiaárak. Erre reagálva a kormány támogatási programot jelentette be a vállalatok energiafüggetlenségének megerősítése érdekében. A Gyármentő Program keretében 143 cég részesült 150 milliárd forintban, aminek nyomán 396 milliárd forint értékben jöttek létre megújulóenergia-beruházások, bebiztosítva mintegy 69 ezer munkahelyet. A miniszter ezután kiemelte, hogy minden eddiginél élesebb verseny zajlik a beruházásokért a világban, ugyanis az fogja eldönteni, melyik ország lesz sikeres a jövőben, hogy hova érkezik a legtöbb beruházás. Leszögezte, hogy ezért Magyarországnak Európa legversenyképesebb beruházásösztönzési rendszerét kell működtetnie. Üdvözölte, hogy a hazai rendszer tavaly több beruházást kezelt, mint a másik három visegrádi országé, és részletezte azt is, hogy milyen módosításokat eszközöltek a hatékonyság növelése érdekében az utóbbi időszakban. „Remélem, hogy a változtatások segítenek majd abban, hogy a beruházási intenzitás Magyarországon fennmaradjon” – fogalmazott. Végül aláhúzta, hogy komoly egyensúlytalanság volt a magyar gazdaságban azzal, hogy az északnyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége sokkal erősebb volt, mint a déli és a keleti országrészé, de mára utóbbi ezen a téren felzárkózott. „Innentől kezdve új területekre lehet fókuszálni, és ezért részben a déli országrészt, részben Szolnokot és a térségét fogjuk célozni a következő időszakban a beruházásösztönzési rendszerrel” – jelentette ki. Illetve kiemelte, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 12,6 százalék volt a munkanélküliség 2010-ben, míg ma 5,3 százalék, az ipari termelés értéke pedig 1200 milliárd forintról 3000 milliárdra nőtt ez idő alatt. 2014 óta már harminc nagyberuházást támogattak helyben, ami 260 milliárd forint értékben indukált beruházásokat, valamint a pandémia alatt is 48 cég kapott segítséget, amelyek így 34 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. „És ha minden jól megy, polgármester úr is beleegyezik, akkor viszonylag hamarosan fogunk tenni egy bejelentést egy új nagyberuházásról, amely Szolnoknak érkezik, és a modern iparhoz, a jövő évszázad iparához tartozik” – hangoztatta. (MTI)
