A kiberbűnözők folyamatosan próbálnak átverni bennünket, hogy megszerezzék személyes adatainkat és pénzünket. A G DATA most megoszt néhány egyszerű szabályt – ezek betartásával jó eséllyel tudjuk elkerülni az átveréseket.
Az alábbi hat tanácsot mindenkinek érdemes megfogadnia, aki internetet és számítógépet használ.
Kerüljük el a pánikot
Természetes reakció, hogy amikor veszélyt lát, akkor az ember pánikba esik, és azonnal megpróbál tenni valamit a megoldás érdekében. A pánikhelyzet kialakítása, a félelem kihasználása a kiberbűnözők első és legerősebb fegyvere.
Például kapunk egy e-mailt, amely értesít arról, hogy megszerezték internetes jelszavainkat, és ezek segítségével kamerafelvételt készítettek rólunk, miközben pornóoldalakon jártunk.
Jön egy figyelmeztető levél, amely szerint az Europol vagy a magyar rendőrség gyerekpornográfiáal kapcsolatos anyagokat talált a számítógépünkön, ezért – a további eljárás elkerülése érdekében – be kell fizetnünk egy jelentős bírságot a megadott számlára.
Vagy a mostanában gyakran előforduló eset: felhív bennünket egy kedvesnek és segítőkésznek mutatkozó banki ügyintéző azzal, hogy a számlánkon gyanús mozgások történtek, és érdemes lenne most azonnal biztonságba helyezni a megtakarításainkat egy technikai számlára.
A csalók minden ilyen esetben úgy érik el céljukat, hogy félelmet keltenek, pánikba ejtik az embereket. Érdemes ilyenkor egy pillanatra megállni, tájékozódni, megkérdezni másokat.
Ha a veszélyhelyzetet valósnak is fogadjuk el, még nem kell teljesítenünk az ismeretlen forrásból érkező kéréseket. Így például ha az az érzésünk, hogy a bankszámlánkon lévő megtakarításunk veszélyben lehet, akkor is megszakíthatjuk a hívást, és felhívhatjuk mi magunk a bankunk telebank-szolgáltatását, hogy tájékozódjunk.
Ne nyissunk meg ismeretlen mellékleteket
Mellékelve küldjük a rendeléséhez tartozó számlát – írja nekünk egy ismeretlen webshop, ahonnan nem rendeltünk semmit. Ha letöltjük a tömörített mellékletet, és kicsomagoljuk azt a gépünkön, akkor előfordulhat, hogy kártevőt telepítünk.
Számos biztonsági fenyegetés érkezik e-mail-mellékletek formájában. A Word-dokumentumok, PDF- vagy HTML-fájlok is veszélyesek lehetnek, de még képekbe is lehet kártevőt rejteni.
Ha egy e-mail-mellékletet kapunk valakitől, akit nem ismerünk, és akitől ezt nem vártuk, akkor nem érdemes azt azonnal kinyitni. Törölhetjük is a kéretlen csatolmányokat, vagy tájékozódhatunk eredetük felől.
Még olyankor is, ha a feladó ismert, de a mellékletet nem vártuk, érdemes rákérdezni a feladónál, hogy a küldés szándékosan történt-e – előfordulhat, hogy egyszerűen feltörték a fiókját, és a nevében küldenek üzeneteket.
Ne kattintsunk a kéretlen hivatkozásokra
Az átverések úgy működnek, hogy kihasználják az emberek bizalmát, hiszékenységét. A különböző fordítási szolgáltatások és a mesterséges intelligencia használatával ma a csalók is könnyebben írhatnak magyar nyelvű adathalász e-maileket.
Egyszerűen nem szabad lekattintani az ismeretlen feladótól érkező levelekben található linkeket. Minden esetben ellenőrizzük a feladó e-mail-címét, mert ez árulkodó lehet. Egy közüzemi szolgáltató nem fog például gmailes e-mail címről értesítőt küldeni.
Kérdezzük meg az üzenet küldőjét
Nemrég a Facebookon terjedt egy átverés, amely egy, a barátunktól érkező Messenger-üzenettel kezdődik:
„A Facebook jelezte, hogy válasszak 5 barátot, akik segítenek nekem visszajutni a fiókomba, ha elvesztem a jelszavam. Te vagy az egyik. Hamarosan kapni fogsz egy kódot e-mailben, azt kérlek, hogy írd be ide nekem az üzenetbe.”
Ezután kapunk egy e-mailt, benne egy kóddal. Ha ezt a kódot megosztjuk az üzenetben, akkor átadtuk a saját Facebook-fiókunkat egy hackernek.
A kód ugyanis a saját fiókunk visszaállító kódja, és az üzenetet sem a barátunk küldte, hanem egy hacker, aki feltörte a fiókját, és most más fiókokat is meg szeretne szerezni.
Ha ilyen jellegű üzenetet kapunk, mindig beszéljünk azzal, aki küldte – ez a legegyszerűbb módja, hogy megtudjuk, mi történik valójában.
Nem érdemes szórakozni egy jól működő géppel
Szomorú tény, hogy a legtöbb kártékony program azért kerül a gépekre, mert a tulajdonosa önként a telepítés mellett döntött.
A torrentoldalakról letöltött programtörések kártevőket tartalmazhatnak. Aki a vírusirtó szoftverének riasztását kikapcsolja, és annak ellenére telepíti a programot, az extra veszélynek teszi ki a gépét – figyelmeztet a G DATA.
Veszélyt jelentenek azok a weboldalak is, amelyek egy vicces vagy érdekes videó megtekintéséhez egy kodek (vezérlő) telepítését kérik.
A kézenfekvő megoldás, hogy ne telepítsünk véletlenszerű alkalmazásokat, és ha valamit mégis telepítenénk, akkor először keressünk rá a nevére az interneten, és olvassuk el a felhasználók véleményét, hozzászólásait.
Bízzuk jelszókezelőre a jelszavainkat
Az internetes szolgáltatások szaporodásával nehéz minden egyes weboldalhoz és alkalmazáshoz megfelelően erős és egyedi jelszót kitalálni – ilyenkor jön jól egy jelszókezelő.
Nem feltétlenül van szükség egy újabb szoftverre, bízhatjuk magunkat a böngésző jelszókezelőjére, de egyes biztonsági szoftverek is rendelkeznek ilyen modullal.
A sajtóközleményhez tartozó illusztrációk az alábbi linken érhetőek el:
https://drive.google.com/
