A Magyar Zene Házában július elején nyílt meg először a Glassification.hu című kiállítás, mely két éven keresztül a világ számos pontján, először Velencében, majd Szófiában és finn városokban fogja hirdetni, hogy a kortárs magyar üvegművészet elsőrangú és a világ élvonalába tartozik.
A vándorkiállítás 20 darabból álló tárgyanyaga kimondottan erre az alkalomra készült, kiemelkedő színvonalú művészeti alkotásokból áll, számos múzeumi szintű darabbal büszkélkedhet. A nemzetközi turné végeztével ebből a 20 műtárgyból 6 darab az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményébe kerül, így a kiállítás minden alkotójától lesz majd egy-egy műtárgy a folyamatosan bővülő kollekcióban.
A kortárs alkotók csoportos felajánlása példaértékű ritkaság – mondta a múzeumnak adományozott tárgyakat bemutató eseményen köszöntőjében dr. Jékely Zsombor gyűjteményi főigazgató-helyettes a budapesti Ráth György-villa látványtárában, ahol egy pop-up kiállítás keretében volt együtt látható a hat műalkotás. A Glassification.hu-t szervező és támogató Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében Lengyel Miklós helyettes államtitkár elmondta, hisznek abban, hogy az élő művészet és tudomány aktív szereplői nemcsak elvont szinten mutatják be a magyar eredményeket, hanem termékeny nemzetközi együttműködéseket képesek kezdeményezni és megvalósítani. Kiemelte: már több alkalommal bebizonyosodott, hogy a magyar művészi és tudományos gondolkodás nemzetközi bekapcsolódása kézzelfogható és mérhető eredményekkel jár. Emlékeztetett arra, hogy 2022 az üveg nemzetközi éve volt. Hozzátette: 2023 nagy várakozásokkal teli esztendő, mivel a cseh, francia, német, spanyol és finn kezdeményezéshez csatlakozva a magyar üvegművesség is felkerülhet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A Glassification.hu Halasi Rita Mária kurátor szándéka és meglátása szerint egy hiánypótló vándorkiállítás, mert egyrészt a kortárs magyar üvegművészetet bemutató utazó kiállítást utoljára közel két évtizeddel ezelőtt szerveztek, másrészt “a kortárs üvegművészet kimagasló, világszínvonalú teljesítménye nem vált a kulturális identitásunk részévé, elfelejtettük kommunikálni az eredményeinket. Ezzel a kiállítással a legmagasabb állami szinten tesszük ezt és a nagyvilágnak mutatjuk meg, hogy a magyar üveg nemzetközi szinten is párbeszédképes”.
A kiállított művészek közül néhánynak a világ legnagyobb közgyűjteményeiben és vezető művészeti gyűjteményeiben találhatók meg a munkái, továbbá a legnagyobb presztízsű üvegművészeti díjainak is birtokosai. Az Iparművészeti Múzeumot is fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium sokrétűen segíti az állami közgyűjtemények és a hazai kortárs alkotók együttműködését. Vincze Máté helyettes államtitkár bátor, előremutató kiállásnak nevezte az üvegművészetre összpontosító utazó tárlatot. Megjegyezte, egy kevésbé ismert és felkapott művészeti irányzatról van szó, de remélik, hogy a magyar művészek meglepetéseket tudnak okozni a világnak, és egyben nemzetközi elismertséget szereznek a magyar üvegművészetnek.
A kiállító alkotók négy művészgenerációt képviselnek, a tíz művészből négynek már szerepelnek munkái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. A múzeumba most kerülő műveket az alkotók – Bihari Kristóf, Bősze Eszter, Darabos Anita, Edőcs Márta, László Kyra és Varga Gyöngyvér Amala – jelenlétében mutatták be. Az üveges technikák tekintetében szintén a lehető legnagyobb változatosság reprezentálására törekedett a kurátor, azaz 10 különböző művészi attitűd és gyakorlat, az üveg 10 féle megközelítése van jelen a kiállításban. Számos, a műtárgyak mögött húzódó üvegmegmunkálási technika nemzetközi mércével mérve is unikális. Az alkotók képviseletében Edőcs Márta úgy fogalmazott az eseményen, hogy a legfontosabb hazai közgyűjtemény részévé válni más, magasabb dimenzióba helyezi pályájának megítélését, egyszersmind művészi felelősségét.
