A vashiány világszerte az egyik leggyakoribb tápanyaghiánynak számít. Az emberek
körülbelül egyharmadát érinti.
1 A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek 40%-ának szervezetében elégtelen
mennyiségű vas található.
2 Az akut, dekompenzált szívelégtelenségben szenvedőknél
még magasabb arányban fordul elő: 80%-uknál állapítható meg vashiány.
3 A vashiány fontos mutatója lehet a szívelégtelen betegek életkilátásainak. A
vashiányos, szívelégtelen betegeknek ugyanis mindössze 59%-a éri meg a diagnózist
követő harmadik évet. Azoknál a szívelégtelen betegeknél azonban, akiknél nem
állapítható meg vashiány, ugyanez az arány már 71%-ra emelkedik.
4 A szívelégtelenség az egyike a legfőbb okoknak, mely miatt kórházi kezelésre utalnak be egy
beteget. Gyakran számos társbetegség is rontja a páciensek helyzetét, de szerencsére, ha
ezeket a társbetegségeket kezeljük, sokat javíthatunk a betegek állapotán és a szívelégtelenség
kórlefolyását is pozitív irányba terelhetjük. A vashiány kezelésével ugyanígy jelentős
eredményeket érhetünk el.
A vashiányt általában nem említik a szívelégtelenség leggyakoribb társbetegségei között, pedig
megközelítőleg minden második beteget érint. A vashiány a szívelégtelenség más
társbetegségeitől teljesen függetlenül csökkent teljesítőképességhez, csökkent
oxigénfelhasználáshoz, rosszabb életminőséghez és nagyobb halandósághoz vezethet. A
szívelégtelenséggel küzdő betegek esetében a vashiányt sokszor nem ismerik fel időben, és
emiatt nem is tudják kezelni; valószínűleg azért is, mert nem tartják számon a gyakori
szövődmények között.
Pedig rendkívül fontos tényező, hiszen számos kutatásban bebizonyosodott, hogy a vaspótlás a
betegek jóllétét és fizikai teljesítményét is pozitívan befolyásolta. 5 Ez a javulás a beteg által,
adott idő alatt megtett séták hosszában, a maximális oxigénfelhasználás mennyiségében és a
betegek életminőségében is mérhető volt.
Miért fontos a vas szervezetünk számára?
A vas egy fontos nyomelem, amely elengedhetetlen szerepet játszik szöveteink
anyagcseréjében és a legfőbb biokémiai folyamatokban is. Szervezetünk oxigénháztartásáért
1 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ehf2.13265#ehf213265-bib-0001
2 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ehf2.13265#ehf213265-bib-0001
3 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ehf2.13265#ehf213265-bib-0001
4 https://www.britishcardiovascularsociety.org/resources/editorials/articles/iron-therapy-heart-failure-evidence-
so-far
5 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8318436/
felelős: ideértve az oxigénszállítást és tárolást, a váz-, illetve szívizmok anyagcseréjét, ezenkívül
a fehérje-, zsír- és ribonukleinsav-anyagcserét. De a sejtek energiaellátásának fenntartásában és
a vérképző szövetek anyagcseréjében is részt vesz.
Testünkben vannak szövetek, melyek különösen érzékenyek a vashiányra vagy a vas rossz
hasznosítására: ilyen az immunrendszer. A szívizomsejteket, a magas energiaszükségletük miatt
ugyanúgy különösen negatívan befolyásolja a vashiányos állapot. A szívizomsejtek egészsége
esetünkben azért fontos, mert hogylétük nagy hatással van a szívelégtelenség alakulására.
Miért lesz még fáradékonyabb egy szívelégtelen beteg a vashiánytól?
A szívelégtelen betegeknél a szervezet kiürült vasraktárai gyakran a légzőizmok gyengeségéhez
vezetnek. Már önmagában emiatt is kimerültebbnek érezhetik magukat a betegek, és
csökkenhet terhelhetőségük is.
A vashiány nemcsak a légzőizmok, hanem a vázizomzat állapotát is érinti. Legfőképp azáltal,
hogy a megromlott energiaellátás miatt a sejtek nem szénhidrátokból nyerik az energiát, hanem
glikolízisre térnek át (az oxigénhiányos állapotban történő szénhidrátbontásra).
A vashiány különböző fajtái
A vashiánynak 2 fajtája van: az egyik az abszolút vashiány, amikor a vasraktárak a nem
megfelelő bevitel miatt merülnek ki és így alakul ki a vashiány, ebben az esetben a vas
szervezetben történő hasznosítása megfelelő (csak nem jut be elegendő mennyiség). A
funkcionális vashiány pedig pont az ellenkezője, amikor a sejtek elégtelen vas ellátottsága a vas
elégtelen felhasználása miatt alakul ki. Ilyenkor hiába fogyasztunk elég vasat tartalmazó
élelmiszert, amellett is kialakulhat a vashiány.
Bár még teljesen nem tisztázott, hogy a szívelégtelenség során miért alakul ki vashiány a
szervezetben, leggyakrabban az látható, hogy a vashiány rossz vasfelszívódásra vezethető
vissza. A szívelégtelen betegeknél ugyanis a gyomor- és bélrendszerben az átlagosnál nagyobb
tápanyagveszteség történik, emiatt kevesebb hasznosítható vas jut el a szervezet megfelelő
részeibe.
A szívelégtelenséghez kapcsolódó egészségügyi problémák, mint a gyomor- és bélrendszeri
ödémásodás, a többféle gyógyszer szedése miatt fellépő kedvezőtlen mellékhatások és a
társbetegségek jelenléte, még inkább erősítheti ezt a vashiányt.
Azonban, ha a vashiány kialakulásának oka nem is bizonyított, egy biztos: minden
szívelégtelenséggel küzdő betegnek javasolt a rendszeres szűrés, mely szervezete vas
ellátottságát ellenőrzi. Ez a betegek állapotától függetlenül szükséges, mind krónikus-stabil,
mind akut-dekompenzációs (kórházi ellátást igénylő) fázisban, hogy amennyiben szükséges,
időben megtörténhessen a vaspótlás. Amennyiben szükséges, a megfelelő vaspótlási mód
kiválasztásához minden esetben konzultáljon kezelőorvosával, aki segít megtalálni az ön
számára megfelelő intenzitású és típusú vaspótló terápiát!
