Így kerülhetjük el az iskolai atrocitásokat

Már csak néhány hét, és itt a tanévkezdés. Hajós István biztonsági szakértő szerint érdemes időben felkészíteni a gyerekeket az iskolakezdéssel járó vészhelyzetekre. A szakember néhány tippet is ad a családoknak, hogy az iskolaidőszak minél biztonságosabb lehessen.

Hajós István szerint minden nyár végén érdemes újra átbeszélni a gyerekekkel azokat az élethelyzeteket, amelyekkel iskolába menet, az iskolában vagy akár a haza úton találkozhatnak a gyerekek. Ezeknek a beszélgetéseknek egyértelmű célja, hogy gyermekeink biztonságban odaérjenek az iskolába, és aztán épségben haza is érjenek. A biztonsági szakértő szerint fontos mindezen tudás ismétlése, felelevenítése, mert megkönnyítheti a gyerekek életét és nem utolsósorban csökkenti a szülők aggodalmát is.

„Nem árt újra és újra átismételni a gyerekekkel, hogy mire érdemes figyelniük, mert hajlamosak ezeket a nyári szünet alatt elfelejteni. Az is fontos tényező, hogy egy év alatt nagyon sok minden változik a világban, a mikrokörnyezetünkben is. A mai szülők azonban sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint mondjuk az én gyerekkoromban, hiszen mi, ha elmentünk iskolába, maximum egy telefonfülke jelenthetett kapcsolatot a szülőkkel. Már ha egyáltalán az működött vagy volt nálunk aprópénz, mert akkoriban még telefonkártyák sem voltak. Ma azonban már mindenkinek a kezében ott van egy mobiltelefon, a csuklóján egy okosóra, ami egyben egy „póráz” is, hiszen mindenkit nyomon lehet szinte követni rajta egy megfelelő programmal” – fejtette ki Hajós István, aki hozzátette, kifejezetten ajánlja a szülőknek, hogy informálódjanak az aktuális digitális újdonságokkal kapcsolatban. Hiszen ezzel több lehetőséget és eszközt is kaphatnak a kezükbe.

„Számtalan alkalmazás tölthető le, melynek segítségével láthatjuk a gyermek mozgását, hogy pontosan merre jár. Ez a szülőknek nagy megnyugvást jelenthet. Jó magam kifejezetten ajánlom, hogy éljünk valamilyen okoseszközzel, ennek érdekében. Ezt azért fontos hangsúlyoznom, mert sokszor csak azt halljuk, hogy a technikai fejlődés és a digitalizáció rossz és káros. Miközben a technikának vannak jó és hasznos oldalai is. Úgy gondolom, hogy az egy nagyon hasznos dolog, hogy ha mondjuk a gyerekünk nem ér időben haza, rá tudjunk nézni, merre jár, nincs-e valami baj. Adott esetben kommunikálni tudunk és megfelelő időben segítséget kérni.” – fejtette ki Hajós István.

A szakember szerint nagyon nagy jelentősége van, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogyan válhatnak könnyen áldozattá.

„Az első és legfontosabb alapszabály, hogy a gyerekek semmiképpen se öltözzenek kirívóan, és ne keltsenek feltűnést. Ez alatt azt értem, hogy például nem kell több száz ezres telefon egy tízéves gyereknek és nem kell a legdrágább, legmárkásabb cuccokba öltöztetni, mert ez mind-mind felhívás lehet a tolvajoknak. A másik nagyon fontos, hogy határozottságra neveljük őket, sőt, már óvodás, kisiskolás gyerekeket is beírathatunk valamilyen küzdő- vagy önvédelmi sportra, mert ez egy nagyon jó magabiztosságot és határozott fellépést tud adni a kiélezett helyzetekben. Nagyon sokszor ezek az esetek úgy zajlanak, hogy finoman belekötnek a gyerekbe és figyelik az ő reakcióját. Ha a gyerek reakciója erős, ellenálló, tehát kockázatot jelent annak, aki ártó szándékkal közeledik hozzá, akkor sokkal nagyobb eséllyel gondolja azt, hogy ezzel a gyerekkel nem kezd, mert ő figyel, ellenáll és sokkal nagyobb bajba kerülhet” – magyarázta a biztonsági szakértő.

Ezek a leggyakoribb atrocitások

Hajós István arra is kitért, melyek azok a leggyakoribb esetek, amelyekkel az iskoláskorú gyerekek szembesülhetnek. Hajós István szerint az egyik legáltalánosabb a lopás, amikor a gyerek értékeit, elektronikai eszközeit veszik el. De majdnem ugyanilyen gyakori a klikkesedés – amit az én időmben még bandázásnak hívtak – és a mikroközösségek kialakulása, ami szintén komolyabb problémák forrása lehet.

„Nem mindegy, hogy ezeknek a klikkeknek mi a pszichológiai mozgatórugója. Az a céljuk például, hogy szabályt szegjenek, tehát ha nem lehet dohányozni, dohányoznak, de 14 éves kor körül a kábítószer megjelenése sem ritka sajnos. De szerencsére van ellenpélda is, hogy mondjuk egy közösségnek a sport a mozgatórugója vagy épp az, hogy szabálykövetőbbek. Ezekből az értékrendbeli különbözőségekből lehetnek aztán összetűzések, amelyek sokszor tettlegességig fajulhatnak. Míg az én időmben ez egy verekedésben csúcsosodott ki a „győzzön a jobbik” elv alapján, ma már sajnos nem egy esetben fegyverek, főleg szúró, vágó eszközök is előkerülnek. A mai fiatalok semmiképpen sem akarnak és nem is tudnak veszíteni, mert a videójátékokból ezt tanulják.”

A szakember szerint nagyon fontos, hogy a szülők felkészítsék a gyerekeket arra, hogy esetlegesen kapcsolatba kerülhetnek a társaik révén illegális szerekkel, akár kábítószerrel is.

„Azt szoktam mondani a prevenciós előadásaimon, hogy ma már egy követő társadalmat építünk. Nézünk egy példaképet az Instagramon, a Facebookon, a TikTokon, őt követjük és az az ideál, amit ő csinál. Mindegy, hogy mennyire iskolázatlan vagy szélsőséges nézetet vall, ha van több százezer követője, ő lesz a példakép. Próbáljunk ebből a követő társadalomból kiszakadni, ahogy szoktam nekik mondani, menő nemet mondani vagy ellentmondani. Mert nem azzal leszünk erősek, ha mi is rágyújtunk, hanem azzal, hogyha ellen tudunk állni. 16 éves koromban voltam egy prevenciós előadáson, amit egy egykori függő tartott. Ő mondta azt, hogy először azért csinálod, mert jó, utána meg azért, hogy ne legyen nagyon rossz. Mert átfordul a drogok használata. A lényeg, hogy a gyerekek megtanulják, hogy emberek vagyunk, egyéniségek vagyunk és önmagunk hitrendszerét kell követnünk, nem pedig másokét” – figyelmeztet a biztonsági szakértő.

Hajós István azt is kiemelte, hogy a legfontosabb a bizalmi kapcsolat a gyerekek és szüleik között, ugyanis a lassú áldozattá válást ezzel lehet megelőzni.

„Ha egy gyerek már a bullying, piszkálódás elején mer szólni a szüleinek, akkor sok esetben megúszható lenne a tényleges bántalmazás vagy akár az, hogy a gyerek maga vagy társai ellen forduljon, mert sajnos ez is egyre gyakrabban előfordul. Ugyanígy az iskola és a tanárok feladata is az, hogy időben észrevegye az ilyesmit és hogy biztonságos környezetet teremtsenek, amiben a diákok mernek segítségért fordulni hozzájuk.”