Az Általános Orvostudományi Karra 444 pontot kellett elérni a bejutáshoz, az elmúlt hat év adatait összehasonlítva az idei a legmagasabb ponthatár – mondta dr. Masszi Tamás oktatási dékánhelyettes. Idén a jelentkezők és a felvettek száma is jelentősen nőtt. 1318-an jelölték meg első helyen a Semmelweis Egyetem orvosképzését, ami 33 százalékos emelkedés a három évvel ezelőttihez képest. Ezzel párhuzamosan a felvettek száma is nőtt, 2020-ban 413-an, míg most 463-an kezdhetik majd meg tanulmányaikat állami ösztöndíjas képzésben – mutatott rá a dékánhelyettes, hozzátéve, hogy tízen nyertek felvételt önköltséges képzésre. Az orvosképző egyetemek közül idén is a Semmelweisre való bejutáshoz kellett a legtöbb pont, és az ország elsőéves orvostanhallgatóinak mintegy 40 százaléka ide fog járni.
Az Egészségtudományi Karon (ETK) 20 százalékkal növekedett az első helyes jelentkezők száma tavalyhoz képest – mondta el dr. Vingender István. Az oktatási dékánhelyettes kiemelte: az ETK-n a 2023/24-es tanévre összesen 1707 hallgatót vettek fel, ami 23 százalékos emelkedés; 320 fővel több, mint tavaly. A legnépszerűbb szakirányokon nagyjából a tavalyihoz hasonlóan alakultak a ponthatárok, míg a kevésbé keresett képzéseken emelkedés történt – tette hozzá. A képzéseik közül a gyógytornász szakirányon a legmagasabb a felvételi ponthatár, ez az idei évben 429 pont. Az önköltséges hallgatókkal együtt 182 főt vettek fel. A másik legnépszerűbb, dietetika szakirányon 394 a ponthatár az államilag támogatott képzésben, és 190 hallgatót vettek fel. Ezek mellett az optometrista képzés is keresett, és a mentőtisztire is sokan jelentkeznek – emelte ki a dékánhelyettes. Az önköltséges képzésre felvett hallgatók száma jelentősen nőtt a karon, tavaly 96 volt, idén pedig 213. Ezek között megtalálható az ápoló szakirány levelező képzése is.
Galéria
Az Egészségügyi Közszolgálati Kar a 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás keretében egy alapképzést és három mesterképzést hirdetett meg, emellett szakirányú továbbképzéseket indít a kar – összegezte dr. Lám Judit, általános dékánhelyettes.
A digitális egészségügyi szervező alapképzésre (BSc) az idén 31 főt vettek fel. A ponthatár 281 volt, de a jelentkezők többsége lényegesen magasabb pontokat hozva került be – tette hozzá a dékánhelyettes. A kar mesterképzéseire kétszeres volt a túljelentkezés. A kar Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi menedzser mesterképzésére nappali tagozatra 33 főt vettek fel 78 pontos ponthatárral (mesterképzéseknél a maximum szerezhető pontszám 100). Az egészségügyi menedzser mesterképzés levelező munkarendjére kétszeres volt a túljelentkezés, ide 53 fő nyert felvételt. A szociális munka mesterképzést és az interdiszciplináris családtudomány mesterképzést a Mentálhigiéné Intézet indítja, ezeken 87 és 88 volt a ponthatár (100-ból), és 25 és 30 fővel indulnak az évfolyamok. Pótfelvételit is hirdet a kar a digitális egészségügyi szervező alapképzésen és a szociális munka mesterképzésen.
A Fogorvostudományi Karon az elmúlt években folyamatosan emelkedett a bejutáshoz szükséges pontszám és az elsőévesek száma is, ami jól mutatja a budapesti képzés presztízsét – hangsúlyozta dr. Németh Zsolt dékánhelyettes. Tavaly 428 ponttal 123 hallgató, míg idén 432 ponttal 126 hallgató nyert felvételt az állami ösztöndíjas képzésre – mondta, hozzátéve, hogy 2020-hoz viszonyítva még jelentősebb, 32 százalékos a felvettek számának emelkedése. A túljelentkezés közel hatszoros. A karon ezen felül öt költségtérítéses hallgató is megkezdheti tanulmányait. A dékánhelyettes kiemelte a tavaly indult új, digitális fogászati tervező szak népszerűségét: tavaly 17 hallgató jutott ide be 415 ponttal, míg idén 25 fő kezdheti meg a tanulmányokat, és 427 volt a ponthatár.
A Gyógyszerésztudományi Karon a ponthatár a múlt évinél tízzel magasabb, 372 lett, és 203-an nyertek felvételt. Az átlagpontszám 6 és fél ponttal 414,5-re nőtt, ami mutatja az ide jelentkezők felkészültségét, a gyógyszerészképzések közül a Semmelweisre a legnehezebb bejutni hazai viszonylatban – mutatott rá dr. Antal István dékán. Az államilag támogatott képzésre az első helyes jelentkezők száma is 12 százalékkal emelkedett, ami a dékán szerint mutatja a középiskolákban, a nyílt napon és az Educatio kiállításon végzett toborzó munka sikerét, és azt is, hogy egyre vonzóbb a kurrikulumreformmal korszerűsített képzés. A kapacitást is tudtuk növelni, így 2020-hoz képest 17 százalékkal, a múlt évhez viszonyítva pedig közel hat százalékkal több elsőéves iratkozhat be – emelte ki.
A Pető András Karon (PAK) egy alapszak működik, a konduktor alapképzés, amelyre ebben az évben ugrásszerűen emelkedett a ponthatár – emelte ki dr. Matos László oktatási dékánhelyettes. Kifejtette, míg a tavalyi évben 300 ponttal lehetett bekerülni, idén 351-re volt szükség, amely rekordnak számít a szak történetében, amióta a Semmelweis Egyetem részeként működik. A mostani eljárásban 85 hallgatót tud felvenni a kar, de augusztus végére még pótfelvételit hirdetnek, hogy betöltsék mind a 90 államilag finanszírozott helyet. A költségtérítéses képzésre – ahova 337 pontra van szükség legalább – 5 főt vesznek fel. Dr. Matos László hangsúlyozta: a PAK-on háromszoros volt a túljelentkezés, és emiatt tudták ilyen magasra tenni a ponthatárt, amelytől azt várják, hogy egy nagyon magas színvonalú első évfolyammal kezdhetik meg a munkát.
Dobozi Pálma, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
