A fiktív számlázás kiderítésére sokféle módszert alkalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Azonban az, hogy valaki azzal bukjon le, hogy olyan takarmányról szól a költségszámlája, amit állatai nem esznek meg, mégiscsak különös.
Nem először fordul elő, hogy a NAV revizorai nemcsak adózási és pénzügyi tudásuknak köszönhetik eredményeiket, hanem speciális gazdasági tapasztalatuk is kell az igazság kiderítéséhez. Az alföldi gazdálkodók vizsgálatánál például a mezőgazdasági és állattartási ismeretek jelentenek előnyt a vizsgálatoknál. Ezt igazolja egy lúdtenyésztő esete. Feltűnt az ellenőröknek, hogy a gazda olyan költségszámlákat is beállított az elszámolásba, amelyek a jószág takarmányozásában nem játszhattak szerepet, illetve nem olyan mennyiségben és értékben, ahogyan azokat felhasználták. A ludak ugyanis szójás darával nem takarmányozhatók, és az alomszalmát sem „fogyasztják” abban a mennyiségben, ahogy az a könyvekben szerepelt. Végeredményben, az ellenőrzés nyomán 9 millió forint adóval több szerepelt a lúdtenyésztő önellenőrzéssel helyesbített bevallásában. Ugyanez játszódott le a gazdálkodó családtagjánál, akinél ugyancsak nem vezetett eredményre a fals takarmányszámla, ő az eredetinél több mint 4 millió forinttal magasabb adókötelezettséggel járó önellenőrzést nyújtott be a NAV-hoz.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
