Egy hete robbant a hír, hogy megszületett a világ legelső olyan energiaitala, melyet az elejétől a végéig, az összetételtől a csomagoláson át a marketing kampányig, mesterséges intelligencia fejlesztett a vezető magyar energiaitalgyártóval. Ráadásul nem csak egyszerűen kidolgozott egy új terméket, hanem három általa javasolt ízvariánst letesztelt, megkóstolt és ez alapján választotta ki a végleges ízt. Ezt olvasva felmerül az emberben a kérdés, hogyan is képes a mesterséges intelligencia kóstolni, hogyan helyettesítheti az emberi érzékelést, az ízlelést és a szaglást? És hogy jósol?
A mesterséges intelligencia (A.I.) a világhálón fellelhető, illetve a betáplált hihetetlenül nagy mennyiségű információt olyan sebességgel képes feldolgozni, összefüggéseket feltárni, ami az emberek számára szinte felfoghatatlan. Az emberi ízlelést, kóstolást mesterséges algoritmusra átültetni azonban olyan irreális műveletnek tűnik, hogy erős késztetést éreztünk utánajárni, miként zajlik egy ilyen folyamat.
Hihetetlen, de több vállalat is specializálódott már arra a világon, hogy ízeket és szagokat digitalizáljon. Ezek a cégek külön erre a célra fejlesztett berendezésekkel dolgoznak: pl. az úgynevezett e-mouth („e-száj”) és e-nose („e-orr”) segítségével digitalizálnak. Az egyik new yorki cég például már 10 éve gyűjt és dolgoz fel elsődleges mintákat, azaz egy évtizednyi érzékszervi adatot digitalizált, és feldolgozta a piacon lévő élelmiszerek és italok legnagyobb és legváltozatosabb érzékszervi adathalmazát is. Ez a digitális adatbázis folyamatosan bővül és frissül, így pontosan nyomon lehet követni az érzékelésben, illetve a preferenciákban bekövetkező változásokat, tendenciákat. Itt jön képbe az A.I., amely a bevitt digitális adatokból megbízhatóan meg tudja jósolni, hogy a különböző fogyasztók hogyan reagálnak egy új termékre – anélkül, hogy élőben megkóstoltatnák velük azt. A magyar italgyártó is például ennek a New Yorki cégnek a segítségével digitalizáltatta, majd rengeteg adat és statisztika elemzése után az A.I. úgynevezett prediktív intelligenciával választotta ki, melyik íz legyen a befutó új termékük esetében, hiszen az A.I. az összegyűjtött adatoknak a felhasználásával képes megérteni azt, hogy hogyan érzékelik a különböző demográfiai csoportok az ízeket, mit szeretnek, mit kevésbé. Az A.I. algoritmus ebből kiindulva tud előrejelzéseket készíteni arról, hogy az egyes demográfiai csoportoknak (életkor, nem, társadalmi-gazdasági státusz, lakhely alapján) hogyan fog tetszeni az új termék íze, illata, állaga. Ez a friss innováció egyébként első alkalom volt a világon, amikor mesterséges intelligencia ilyen komplex termékfejlesztési folyamatot hajtott végre az energiaital szektorban. Az így megalkotott termék hamarosan kézbe fogható lesz, hiszen heteken belül elkezdik gyártani Szikszón, Európa egyik legmodernebb italgyártó gépsorain, és hagyományos csatornákon jut majd el a fogyasztókhoz.
Látható, hogy az A.I. óriási perspektívát jelent a termékfejlesztés területén is, áttörte a korábban elképzelhetetlennek hitt határokat, és egy új lehetőséget hozott az élelmiszeriparba. Azzal, hogy az A.I. az világhálón fellelhető óriási mennyiségű adathalmazt pár perc, pár másodperc alatt képes leválogatni, elemezni, az 1-2 éves – legjobb esetben is fél éves – termékfejlesztési ciklust akár 1 hónapra rövidítheti le. Jelenleg, többszáz A.I. létezik a világon – mindegyikük más-más területen kiváló –, és éppen ezek együttes működése garantálja a magas szintű innovációt.
Így hát, ajánlott rajta tartani a szemünket a közeljövőben zajló meglepetésekkel teli kulináris forradalmon, amelyet az A.I. hozhat el az élelmiszeriparba. Ki tudja, milyen új és meglepő fejlemények várnak még ránk ennek tükrében? Sokkal finomabb üdítők, sütemények, a legjobb halászlé vagy ízletesebb kolbász? Az A.I. által nyújtott lehetőségek végtelenek, és csak most kezdjük felfedezni, mire képes.
