Az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége az építési termékek egy részénél árcsökkenéseket prognosztizál. A korábban tapasztalt beszerzési nehézségek megszűntek. Az építési termékek iránti jelentős keresletcsökkenés a kereskedelmi vállalkozásoknál a tevékenységük szűkülését eredményezi, ami a jövedelmezőségük csökkenését vetíti előre.
Az építőanyag-kereskedő cégek költségcsökkentő intézkedésekkel,
hatékonyságot növelő szervezéssel és bővített szolgáltatásokkal
igyekeznek kezelni a piaci nehézségeket.
Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának
elnöke hangsúlyozta, hogy a nagy számú építőanyag-kereskedő
vállalkozás munkájával az építési termékekkel való ellátás
biztonsága garantálható.
„Az építőanyag gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés,
mely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre
kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása,
műszakok leállítása, vagy akár gyárbezárások. Fellélegzést egy
energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene” –
hangsúlyozta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó
Tagozatának elnöke.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein
belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat
megfogalmazott céljai között szerepel a magyar
építőanyag-kereskedelmi és -forgalmazási tevékenység folyamatos
helyzetértékelése, felmérés a piaci viszonyokról.
A Tagozat 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozás megkérdezésével
feltérképezte, milyen várakozásokkal tekintenek az építőanyag és
építési termék-kereskedelem szereplői 2023. II. félévére a piac
változásainak tükrében.
A felmérésben részt vevő vállalkozások működési helyszíne az
ország területi eloszlását illetően arányos volt, minden régió
képviselteti magát.
Jövedelmezőség
A válaszadók nettó árbevétele 2022. évben az előző évhez képest
még növekedést mutatott, azonban a piac erőteljes szűkülésével
párhuzamosan, a magas inflációs környezetben a 2023. évre erőteljes
csökkenésre számítanak.
Az árbevételarányos jövedelmezőség a cégek közel felénél 5-10%
közötti értéket mutat 2022. évre vonatkozóan, azonban 2023. évet
illetően már igencsak borúlátóak a cégek, a válaszadók 86%-a
jövedelmezőségük romlásával kalkulál.
Üzletvitel
A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések
hiányát jelölték meg, de a válaszadók több mint fele szerint
nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a
gazdasági szabályozók gyors változása is.
Megfogalmazásra került ezen kívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen
változása, támogatások számának, mértékének jelentős
csökkenése.
A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők,
válaszaik szerint az év első felében jellemzően nem tapasztaltak az
építőanyagok, -nyersanyagok területén beszerzési nehézséget.
Azok a válaszadók, akik a kérdésre igennel válaszoltak, a cementet,
bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.
Árak, költségek változása
Az árváltozások tekintetében a válaszok alapján elmondható, hogy az
építőanyagok, építési termékek ára a második félévben
várhatóan csökkenni fog. Átlagosan a csökkenés kismértékű, a
várakozások alapján százalékosan egyszámjegyű értéket képvisel. A
legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a
betonacélok tekintetében, a legkisebb mértékű árváltozásra a
festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében számítanak a piaci
szereplők.
A válaszadó vállalkozások költségeik emelkedésére számítanak mind
az energia, mind a banki költségek területén, egyedüli szerény
mértékű költség csökkenésre a szállítási díjak esetében
számítanak, melynek egyik oka a jelentős építőanyag-forgalom
visszaesésből adódó szállítmányozási piacon tapasztalható
fokozódó versenyhelyzet.
2023. évben az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez
képest átlagosan 8,3% béremeléssel kalkulálnak.
A felmérésből is jól látszik, hogy a cégek az inflációnál kisebb
mértékben növelik a béreket 2023-ban. Országos átlagban 12%-os
bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, legkisebb mértékben
Budapesten, 8,7%-kal. A bérek nagyobb intenzitású, 13,6 %-os emelése
elsősorban a nyugat-dunántúli régióban működő kereskedéseknél
tapasztalható. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált,
nemzetgazdasági szinthez képest alacsonyabb. Várhatóan ez lesz az első
olyan üzleti év, ahol a reálbérek tekintetében csökkenés fog
bekövetkezni, a korábbi néhány évvel ellentétben.
Finanszírozás
Az építőanyag-kereskedők a működésüket leginkább a banki hitelek,
illetve különböző lízingkonstrukciók igénybevételével tették
gördülékenyebbé. Felelős munkáltatóként azonban a közeljövőben,
a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem
térítendő támogatások, elsősorban a munkahelymegtartó állami
támogatások felé fordulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy a
válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt
fél évben.
Munkaerő
A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés magában hordozza a munkatársi
létszám változását. A válaszadók egyharmada jelezte, hogy
dolgozóitól kénytelen megválni, és mindösszesen a válaszadók 8%-a
tervez létszámnövekedéssel.
A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a
munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan, vagy könnyebben találnak
szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám
emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően
megtalálják számításukat.
A piacszűkülés időszakában a szereplők a munkaerő-megtartása
mellett részben a dolgozóikfejlesztésével, digitális
felkészítésével készülnek fel a jövő kihívásaira. A korábbi
évhez képest a cégek mind a munkavállalók, mind a menedzsment
képzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani.
Kilátások
Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési
ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az
építőanyagkereskedőket is érzékenyen érinti.
A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedő cég
egyrészt az energiatakarékosságot tartja szem előtt, másrészt a
termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, a
digitalizáció rohamos fejlődésével párhuzamosan a digitális
értékesítés támogató rendszerek, valamint az internetes
értékesítés fejlesztésében látja a kiutat.
A válaszadók többségének megítélése szerint az új Építészeti
törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi
Hálózat („nemzeti tüzép”) bevezetése negatívan befolyásolná
majd jövőbeni működésüket. Az építési termékek
ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat
működtetése nélkül. Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a
lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző
program keresletkiegyensúlyozó kialakításában. Ezek a kedvező
kamatozású, energiahatékonyságot javító felújításra fordítható,
hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek,
illetve az infláció csökkenése lehetnek azok a tényezők, melyek
nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a
következő szűkülő időszakban.
„Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és
sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a
termelés fenntartása érdekében. Egy új energetikai felújításokat
támogató program, melyről már Lantos Csaba energiaügyi miniszter úr
is beszélt, nem csak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban
pozitív változásokat hozhatna. Bizakodóak vagyunk, hogy ez még a
nyáron elindulhat” – mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai
Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Továbbá megemlítette, hogy a hazai gázfelhasználás megközelíti a 10
milliárd m3-t éves szinten. Ebből az önálló mérőórával
rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen kb. 3 milliárd m3 gázt
fogyasztanak el, melynek 70%-a fűtési célú felhasználás, 30%-a
használati melegvíz előállítását és a főzést szolgálja. A
lakossági gázfogyasztás következményei érintik mind a gazdaságot,
mind pedig a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó program
hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság,
mind pedig az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős
részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból
finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése
hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is,
mely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program
mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét.
Üzletvitel
A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések
hiányát jelölték meg, de a válaszadók több mint fele szerint
nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a
gazdasági szabályozók gyors változása is.
Mi akadályozza a cég üzleti tevékenységét?
Megfogalmazásra került ezen kívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen
változása, támogatások számának, mértékének jelentős
csökkenése.
A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők,
válaszaik szerint az év első felében jellemzően nem tapasztaltak az
építőanyagok, -nyersanyagok területén beszerzési nehézséget.
Azok a válaszadók, akik a kérdésre igennel válaszoltak, a cementet,
bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.
Árak, költségek változása
Az árváltozások tekintetében a válaszok alapján elmondható, hogy az
építőanyagok, építési termékek ára a második félévben
várhatóan csökkenni fog. Átlagosan a csökkenés kismértékű, a
várakozások alapján százalékosan egyszámjegyű értéket képvisel. A
legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a
betonacélok tekintetében, a legkisebb mértékű árváltozásra a
festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében számítanak a piaci
szereplők.
A válaszadó vállalkozások költségeik emelkedésére számítanak mind
az energia, mind a banki költségek területén, egyedüli szerény
mértékű költség csökkenésre a szállítási díjak esetében
számítanak, melynek egyik oka a jelentős építőanyag-forgalom
visszaesésből adódó szállítmányozási piacon tapasztalható
fokozódó versenyhelyzet.
2023. évben az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez
képest átlagosan 8,3% béremeléssel kalkulálnak.
A felmérésből is jól látszik, hogy a cégek az inflációnál kisebb
mértékben növelik a béreket 2023-ban. Országos átlagban 12%-os
bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, legkisebb mértékben
Budapesten, 8,7%-kal. A bérek nagyobb intenzitású, 13,6 %-os emelése
elsősorban a nyugat-dunántúli régióban működő kereskedéseknél
tapasztalható. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált,
nemzetgazdasági szinthez képest alacsonyabb. Várhatóan ez lesz az első
olyan üzleti év, ahol a reálbérek tekintetében csökkenés fog
bekövetkezni, a korábbi néhány évvel ellentétben.
Finanszírozás
Az építőanyag-kereskedők a működésüket leginkább a banki hitelek,
illetve különböző lízingkonstrukciók igénybevételével tették
gördülékenyebbé. Felelős munkáltatóként azonban a közeljövőben,
a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem
térítendő támogatások, elsősorban a munkahelymegtartó állami
támogatások felé fordulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy a
válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt
fél évben.
Munkaerő
A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés magában hordozza a munkatársi
létszám változását. A válaszadók egyharmada jelezte, hogy
dolgozóitól kénytelen megválni, és mindösszesen a válaszadók 8%-a
tervez létszámnövekedéssel.
A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a
munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan, vagy könnyebben találnak
szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám
emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően
megtalálják számításukat.
A piacszűkülés időszakában a szereplők a munkaerő-megtartása
mellett részben a dolgozóik fejlesztésével, digitális
felkészítésével készülnek fel a jövő kihívásaira. A korábbi
évhez képest a cégek mind a munkavállalók, mind a menedzsment
képzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani.
Kilátások
Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési
ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az
építőanyagkereskedőket is érzékenyen érinti.
A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedő cég
egyrészt az energiatakarékosságot tartja szem előtt, másrészt a
termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, a
digitalizáció rohamos fejlődésével párhuzamosan a digitális
értékesítés támogató rendszerek, valamint az internetes
értékesítés fejlesztésében látja a kiutat.
A válaszadók többségének megítélése szerint az új Építészeti
törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi
Hálózat („nemzeti tüzép”) bevezetése negatívan befolyásolná
majd jövőbeni működésüket. Az építési termékek
ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat
működtetése nélkül. Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a
lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző
program keresletkiegyensúlyozó kialakításában. Ezek a kedvező
kamatozású, energiahatékonyságot javító felújításra fordítható,
hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek,
illetve az infláció csökkenése lehetnek azok a tényezők, melyek
nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a
következő szűkülő időszakban.
„Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és
sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a
termelés fenntartása érdekében. Egy új energetikai felújításokat
támogató program, melyről már Lantos Csaba energiaügyi miniszter úr
is beszélt, nem csak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban
pozitív változásokat hozhatna. Bizakodóak vagyunk, hogy ez még a
nyáron elindulhat” – mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai
Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Továbbá megemlítette, hogy a hazai gázfelhasználás n. Ebből az
önálló mérőórával rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen
kb. 3 milliárd m3 gázt fogyasztanak el, melynek 70%-a fűtési célú
felhasználás, 30%-a használati melegvíz előállítását és a
főzést szolgálja. A lakossági gázfogyasztás következményei érintik
mind a gazdaságot, mind pedig a környezetet. Egy energetikai
felújítást célzó progrmegközelíti a 10 milliárd m3-t éves szinteam
hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság,
mind pedig az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős
részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból
finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése
hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is,
mely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program
mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét.