Egy új kutatás szerint nagyobb javulás tapasztalható a probiotikum-kúrával
A probiotikumokról sok jót hallottunk már, ám egy új kutatás meglepő új tulajdonságukra derített fényt. A kis csoportos kísérlet során kiderült ugyanis, hogy nagyobb javulás volt tapasztalható azoknál az antidepresszánst szedőknél, akik egy probiotikumos kúrát is tartottak a gyógyszerszedés mellett.
A probiotikumok áldásos hatásairól számos helyen olvashatunk. Ezek a jótékony baktériumtörzsek ugyanis alapvetően határozzák meg az egészségünket. Belülről kezdik az immunrendszer támogatását és hozzájárulnak a szervezetünk legtöbb funkciójának kiegyensúlyozott ellátásához. Ha azonban hiány lép fel belőlük vagy akár csak valamely törzsnél mutatkozik hiány, a szervezet a legkülönfélébb módon képes jelezni és akár súlyos betegségek is kialakulhatnak. A probiotikumok esetében elengedhetetlenül fontos a megfelelő táplálkozás, hiszen csak a rostban és fermentált élelmiszerekben gazdag étrend nyújt megfelelő táptalajt a kiegyensúlyozott arányukhoz.
Ennek megfelelően egy esetleges hiány esetén a probiotikumok pótlásával nagy lépést tehetünk az egészségünk érdekében, a bélflóra állapota ugyanis közvetlen hatással van az immunrendszerre. A probiotikumok számos betegség megelőzésében és kezelésében lehetnek segítségünkre: hatékonyak többek között a bélgyulladásos és egyéb gyulladásos megbetegedésre, a hüvelyfertőzésekre, a fekélyes vastagbélgyulladásra és a májfunkciók javítására is.
Antidepresszáns mellé probiotikum?
Most egy új kutatás világított rá arra, hogy a probiotikumok hatékonyan támogatják, sőt, erősítik az antidepresszánsok hatását is. Erről a kutatásról Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő számolt be Facebook posztjában.
„Egy gyógyszeres kezeléshez hozzáadott probiotikum javította az antidepresszáns hatást
Egy kis (49 fővel végzett) randomizált klinikai vizsgálatban egy 8 hétig tartó napi probiotikum szedés a szokásos antidepresszánsokkal együtt nagyobb javulást eredményezett a depressziós és szorongásos tünetekben, mint a placebó. Akik probiotikumot kaptak, négy kapszulát szedtek az alábbi összetétellel: Bacillus subtilis, Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium breve, Bifidobacterium infantis, Bifidobacterium longum, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus delbrueckii subsp bulgaricus, Lactobacillus r. Lactobacillus r. helveticus, Lactobacillus salivarius, Lactococcus lactis és Streptococcus thermophilus (Bio-Kult Advanced; ADM Protexin); ezt az összetételt a benne foglalt fajok antidepresszáns hatásának korábbi bizonyítékai alapján választották ki” – számolt be a kutatásról posztjában a szakértő. Érdekesség, hogy a kutatásban részt vevő termék Magyarországon is elérhető.
Ez a kutatás és az ezzel kapcsolatos felfedezés már csak azért is érdekes, mert egy néhány évvel ezelőtti amerikai kutatás azt állapította meg, hogy maga a probiotikum is hatékony lehet a depresszió kezelésében. A Virginia Orvosi Egyetem kutatói egereken végeztek klinikai vizsgálatokat, ezek alapján pedig megállapították, hogy a probiotikumokkal gazdagított joghurt adagolása jelentős mértékben csökkentheti a depresszió érzékelhető tüneteit. Az eredményt a joghurtban található Lactobacillusnak tulajdonították, amelyről felfedezték, hogy pozitív hatással van a kedélyre, amit a joghurt anyagcsere termékekre gyakorolt prevenciós hatásából szűrnek le.
Hasonló eredménnyel zárult egy másik amerikai kutatás is, ahol depresszióval küzdő betegek egyik csoportja probiotikumot kapott, míg a másik csoport placebót. A kutatást végző orvosok megállapították, hogy a probiotikumot kapó csoport depressziós tünetei nagyobb mértékben csökkentek, míg bélflórájukban magasabb lett a Lactobacillusok szintje.
Egyre szélesebb réteget érint a depresszió
A depresszió a kutatások szerint lassan világbetegséggé válik. 2022-ben tíz közép- és kelet-európai, valamint balti országban vizsgálták a depresszió társadalmi helyzetét, a kutatás eredményeit pedig a Globsec Forum 2022 panelbeszélgetésén mutatták be. Ebből a kutatásból kiderül, hogy az Európai Unióban több mint 40 millióan szenvednek depresszióban, míg a hivatalos adatok alapján a magyarországi felnőtt lakosság hét százalékát érinti ez a betegség, de a felnőttek 2,6 százaléka tapasztal havi szinten súlyos depressziós tüneteket. Az antidepresszánsok szedése is növekvő tendenciát mutat: Az OECD adatai szerint míg 2011-ben 27,3 meghatározott napi adagnyi (DDD) antidepresszáns jutott ezer lakosra Magyarországon, addig 2021-ben már 29,8 napi adag.
