Újabb két magyar történeti kerttel gyarapodott az Európai Történeti Kertek útvonala, miután az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens Firenzében tartott éves fórumán a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, valamint a Gödöllői Királyi Kastély kertje is felvételt nyert.
A fertődi Esterházy-kastéllyal együtt immáron három történeti kert képviseli hazánkat a szervezetben.
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadta el a „Kulturális útvonalak” -ról
szóló programot, amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és
társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése. Ennek
keretében 2020-ban létrehozták „Európai Történeti Kertek” elnevezésű európai kulturális
útvonal projektet, amelyet a European Route of Historic Gardens koordinál oly módon, hogy
szakmai fórumokat szervez a tagszervezeteknek, hogy népszerűsítsék a csatlakozott
történeti kertek turisztikai, kulturális célú látogatását, illetve uniós pályázati forrásokat is
előteremt kertfelújításokhoz, a kertörökséghez kapcsolódó kutatásokhoz, projektekhez.
Európa történeti kerteket összekötő turisztikaiútvonal-programja óriási lehetőséget jelent a
tagszervezetek számára, hiszen olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetnek,
mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági
fenntarthatósága.
A 2023. június 27-én Gödöllőn lezajlott díjátadón Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség
Alapítvány (MKA) elnöke kiemelte: „Az új tagokkal együtt a szervezetnek 30 teljes jogú tagja
van, melyek 47 történeti kertet képviselnek 10 európai országban. A történeti kert kulturális
örökség, történelmi örökség, a nemzeti identitás hordozója, ezért cél, hogy ezt az örökséget
a következő generációk számára tudomány- és művészeti ágakon átívelő módon
megosszuk. Egyben eljuttassuk az emberekhez a természet, művészet, közösség iránti
felelősséget.”
Nagy Edina Eszter, a Magyar Kertörökség Alapítvány nemzetközi kapcsolatokért felelős
munkatársa megerősítette: „Az épített és a természeti örökséget figyelembe vevő
szempontokat is értékelt a szakmai bizottság, amely egy több körös pályázati folyamat
során választotta tagjai sorába a Gödöllői Királyi Kastélyt, megerősítve a tényt, hogy a jövőre
nézve is előremutató kezdeményezések érhetőek tetten az intézmény munkájában. Fontos a
történeti kert kincseit megőrizni, azt mind a szakma, mind a nagyközönség számára láttatni
és élményszerűen bemutatni, ahogy az Gödöllőn is történik.
Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója a díjátadón elmondta: „A
kertturizmus kiemelkedő lehetőségű a magyar turisztikai ágazat számára.
Amikor közönségünk felé kommunikálva kulturális és történeti tartalmakat hívunk életre,
akkor egyre nagyobb hangsúlyt kap a kastélypark, az ott megvalósuló kulturális események,
kerttörténeti séták, múzeumpedagógiai aktivitások sora. Hisszük, hogy e neves európai
szervezet, az Európai Történeti Kertek erre a tevékenységünkre is felfigyelt a pályázati
folyamat során, s kaphattuk meg ennek okán a minősítést. Abban bízunk, hogy a szervezet
más tagjaitól olyan jó gyakorlatokat ismerhetünk meg, melyek felhasználásával a jövőben
még élménytelibb módon tehessük hozzáférhetővé a történeti kert látványosságait,
szolgáltatásai a nagyközönség számára.”
A Gödöllői Kastélypark
Grassalkovich I. Antal a gödöllői birtokán építette fel a család központi kastélyát, amely köré
egyúttal hatalmát jelképező gyönyörű, a kor divatja szerint megkomponált parkot alakíttatott.
A díszkert sajátossága volt, hogy nem a kastély előtt alakították ki, hanem a belső
díszudvarból lehetett azt megközelíteni. Grassalkovich Antal kertjét a barokk kertépítészet
sajátosságai: a szimmetria, a mértani formájú virágágyások és egyenes vonalak jellemezték.
A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzet és labirintus volt. A
parkban kialakítottak egy úgynevezett Királydombot. amelyen a honfoglalás kori vezérek és
magyar királyok arcképeivel díszített pavilon állt. Az épülettel átellenben állt a céllövészetre
szolgáló Lövőház.
A park nagyobb átalakítását Grassalkovich Antal unokája, a kastély akkori birtokosa, III.
Antal és felesége Esterházy Leopoldina 1841-ben hajtotta végre. A kor divatjához igazodva
angol tájképi kertté változtatták a franciakertet. A parkban ligetes facsoportok, és
virágkülönlegességekben pompázó virágágyások terültek el. A kastély előtt 1817-ben két
hattyústavat is létesítettek, amelyeket csak később, a királyi időszakban töltöttek fel.
A magyar állam a kastélyt, parkjával együtt 1867-ben koronázási ajándékként Ferenc József
és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király
és a királyné személyes használatára alakították ki. A Király kertje I. Ferenc József napi
sétáinak helyszíne volt, a Királyné kertjének virágágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor a
kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették.
A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. A parkot több száz éves fák teszik
különlegessé. Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi
mamutfenyő, a magyar kőris, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a közönséges vadgesztenye. A
park hátsó fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes
boglárka.
Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
További információ: sajto@kiralyikastely.hu
