Alkalmazhatók a mesterséges intelligencia (AI) biztosította nyelvi modellek tudományos cikkek írásához és lektorálásához – olvasható az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (International Committee of Medical Journal Editors – ICMJE) új ajánlásában.
Az iránymutatásban azonban az is olvasható, hogy ezeket az eszközöket nem szabad a tanulmányokban szerzőként feltüntetni, emellett a publikációk szerzőinek jelezniük kell, milyen módon használták a mesterséges intelligenciával támogatott technológiákat. Bizonyítani kell tudni azt is, hogy a cikkekben nincs plágium, beleértve az AI által előállított szöveget és képeket, az összes idézett anyag megfelelő feltüntetésével.
A szakértők az AI nyelvi modellek melletti érvnek tekintik azt is, hogy csökkenthetik a tudományos publikálásban tapasztalható nyelvi egyenlőtlenségeket. A kutatási eredmények többségét angol nyelven publikálják, a mesterséges intelligencia felelősségteljes használata méltányos lehet azok számára, akiknek nem az angol az anyanyelvük. Akiknek adott esetben a kézirat elkészítésekor sok időt kell tölteniük a helyes mondatszerkezetek kidolgozásával, a nyelvtannal és a nyelvhelyességgel, ahelyett, hogy a tényleges tartalomra összpontosíthatnának.
Az AI alkalmazását ugyanakkor fenntartásokkal kell kezelni, mert hajlamos hibákat is elkövetni – jegyezte meg Casey Greene, PhD, a Coloradói Egyetem orvosi karának (Aurora, Colorado) bioinformatika professzora. Ám szerinte is kétségkívül segíthet az írásban, az adatok elemzésében. Green azt javasolja, hogy ha a szerzők AI-eszközt használnak munkájuk átdolgozásához, akkor a cikk szerzői mellékeljék annak AI-átdolgozás előtti változatát is a kézirat leadásakor.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia eszközei már itt vannak, használatuk előnyös, csak meg kell tanulni megfelelően és tisztességesen alkalmazni őket.
Tegyünk sokat egészséges alvásunkért és fájdalomtűrő képességünk növeléséért!
A rendszeres, egészséges alvási rend fenntartása segíthet a korai halálozás elleni védekezésben! A rendszeres testmozgás pedig fokozhatja fájdalomtűrési képességünket!
Egyre több kutatás foglalkozik azzal, miként hat életvezetésünk, életmódunk egészségi állapotunkra, közérzetünkre. Két legutóbbi vizsgálat közül az egyik „papírforma”, a másik meglepő eredményt hozott.
„Ha a nyolcórás alvás egy tabletta lenne, akkor a teljes adag rendszeres szedése igen előnyös lenne” – fogalmazott közleményében a legújabb alváskutatást vezető Joon Chung, PhD, a Harvard Medical School munkatársa. Az eredményeket az Associated Professional Sleep Societies indianapolisi Sleep 2023 rendezvényén ismertették ez év júniusában.
Tanulmányukban 1759 felnőtt adatait felhasználva becsülték meg az alvási időtartam és a halálozás kapcsolatát. Az alvás rendszerességét és időtartamát hétnapos adatok alapján osztályozták. A felnőtteket a „rendszeresen optimális” alvók (1015 személy) és a „rendszertelenül, elégtelen” alvók (744 ember) kategóriájába sorolták. A 7 éves követési idő alatt 176 személy halt meg. A rendszeresen optimális alvók csoportjában 39 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat, mint a rendszertelenül, elégtelen alvással élők csoportjában.
„Egyre több a bizonyíték arra, hogy a szabálytalan alvás meglehetősen széleskörű egészségkárosodással, azon belül is leginkább kardiometabolikus betegségekkel, elhízással és szív- és érrendszeri betegségekkel jár” – egészítette ki a közleményt Joon Chung a Medscape Medical News online kiadványnak.
A rendszeres testmozgás növeli a fájdalomtűrő képességet – állapítják meg egy másik friss kutatásban, mely olyan újabb összefüggés, ami hatással lehet a krónikus fájdalmakkal élőkre is. Egy több mint tízezer felnőtt bevonásával végzett nagyszabású vizsgálat során mérték a fájdalomtűrést egy teszt segítségével: ennek során a résztvevők az elviselhető leghosszabb ideig merítették kezüket jeges vízbe. A hét–nyolc éven át tartó követési időszak alatt kiderült, hogy azok, akik rendszeresen erőteljes fizikai aktivitást végeztek, magas fájdalomtűrésről számoltak be, de még a könnyű testmozgás is nagyobb fájdalomtűrő képesség kialakulásával járt együtt.
Megbízhatóbb az agyvérzés felismerésében a mesterséges intelligencia a segélyhívás során
Egy mesterséges intelligencia (AI) segítségével működő eszköz felülmúlta a segélyhívásokat fogadó diszpécsereket a stroke-os betegek felismerésében – derül ki egy új tanulmányból. Az AI-eszköz több stroke beteget azonosított helyesen – mondatfűzésük, szóhasználatuk alapján – mint az ügyeletben lévő híváskezelők, és magasabb pozitív prediktív (előre jelző) értékkel is rendelkezett, ami a ténylegesen pozitívnak bizonyuló esetek arányát jelenti. A kutatási eredményekről nemrégiben számolt be a Németországban megrendezett European Stroke Organisation Conference (ESOC) 2023 konferencián dr. Jonathan Wenstrup, a tanulmány társszerzője, a Koppenhágai Egyetem Herlev és Gentofte Kórház sürgősségi részlegének munkatársa.
Az AI-eszköz betanítása a 2015 és 2020 közötti 1,5 millió segélyhívás hangfelvételeinek elemzésén alapult, melyek közül 7370 bizonyult agyvérzéses esetnek. Ezt követően a modellt a 2021-ben beérkezett 344 ezer hívás adatain tesztelték le, melyek között 750 stroke fordult elő. Az AI modell az agyvérzéses emberek 63 százalékát azonosította helyesen, ami jobb eredmény, mint a segélyhívásokat fogadó embereké, akik az esetek 52,7 százalékát ismerték fel. Az AI-eszköznek jobb volt a pozitív előrejelző értéke is: 24,9 százalék, míg a diszpécsereké mindössze 17,1 százalék.
Dr. Jonathan Wenstrup magyarázatában kifejtette: segélyhíváskor sok stroke-os eset marad felderítetlenül, mely a kezelés késedelmes megkezdéséhez vezet, ami potenciálisan életveszélyes következményekkel járhat a betegek számára. Hozzáfűzte, hogy a következő lépés az AI élesben, valós hívási körülmények közötti kipróbálása lesz, mely a képességek további fejlesztésével, az átírási lépés kihagyásával, közvetlenül a hívás hanganyagának elemzéséből von majd le következtetéseket. „A tanulmány ígéretes eredményei alapján azonban már most egyértelmű, hogy az ehhez hasonló technológiák képesek teljesen átalakítani a stroke diagnózisát és ellátását” – fogalmazott a tanulmány társszerzője.
A bél–agy tengely jelentősége a depressziós tünetek csökkentésében, valamint az Alzheimer-kór korai felismerésében
A probiotikus kiegészítők csökkentik a súlyos depresszióban szenvedő betegek tüneteit – derül ki egy randomizált, placebokontrollált kutatás eredményeiből. Az antidepresszánsokra kevéssé reagáló betegek nyolchetes vizsgálati időszakának végére azok a résztvevők, akik probiotikumot kaptak, jobb eredményeket értek el szorongásuk és a depressziójuk mérésekor, mint a placebó csoport. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék: probiotikumokkal javítva a bélrendszer egészségi állapotát, lehet-e segíteni a mentális egészségi állapotot is – fogalmazott a Medscape Medical News kiadványnak a vizsgálatot végző Viktoriya Nikolova, PhD, a londoni King’s College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa.
„E vizsgálat kiegészíti azokat a jelentős bizonyítékokat, amelyek szerint az ételek megválogatása hatással van a depresszió kimenetelére – fogalmazott ugyanitt dr. Drew Ramsey a táplálkozás-pszichiátria klinikai professzora, hozzátéve: erjesztett élelmiszerek fogyasztása is ajánlható, mivel azok bizonyítottan javítják a mikrobiom (az emberi testben élő mikrobák) sokféleségét, és csökkentik a gyulladásos markereket.
Az Alzheimer-kór (AD) tünetszegény, preklinikai stádiumában szenvedők bélbaktériumainak összetétele eltér az egészséges emberekétől – ezt már egy másik, 2023 június közepén publikált tanulmányban állítják amerikai kutatók. Az eredmények megnyitják annak lehetőségét, hogy a bélmikrobiom elemzésével azonosítani lehessen a demencia szempontjából magasabb kockázatú embereket, és preventív mikrobiom-módosító kezeléseket lehessen tervezni a szellemi hanyatlás megelőzésére. A vizsgálatokat vezető Gautam Dantas, PhD, a St. Louis-i Washington University School of Medicine munkatársa felhívja a figyelmet: „Lehet, hogy a bélmikrobiom változásai csak az agyban bekövetkező kóros elváltozások kiolvasott információi. A másik lehetőség az, hogy a bélmikrobiom járul hozzá az Alzheimer-kórhoz; ebben az esetben a bélmikrobiom megváltoztatása probiotikumokkal vagy székletátvitellel, segíthet megváltoztatni a betegség lefolyását.”
Bármi is a valóság, a mostani eredmények arra utalnak, hogy a székletben található markerek hozzájárulhatnak az AD korai szűréséhez. Vagyis idővel elég lehet egy székletmintát adni ahhoz, hogy kiderüljön: fennáll-e a mintaadónál az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázata.
