Menekültek és külföldiek jogai
Az Európai Unió Bírósága ma az uniós joggal ellentétesnek találta, hogy Magyarország területén gyakorlatilag nem lehet beadni menedékkérelmet, hanem csak a belgrádi és kijevi (!) nagykövetségünkön indítható menedékeljárás. A luxembourgi ítélet értelmében el kell törölni „a nagykövetségi eljárást”, és biztosítani kell a tisztességes elbánást a menedékkérő embereknek.
A magyar állam ma nem folytat tisztességes menekültpolitikát. Ugyan azt el kell ismerni, hogy a kormány az első pillanattól megadta az ideiglenes védelem lehetőségét az ukrajnai háború elől menekülőknek, ám másoknak nem biztosít tisztességes eljárást és védelmet. Mindent megtesz azért, hogy megakadályozza az menekülőket abban, hogy védelmet kérjenek az országban.
A kormány 2020. május 26-án vezette be az úgynevezett nagykövetségi eljárást. Ennek értelmében a menekülőknek a kérelem beadásához először a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen kell benyújtania az úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”, amelyet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bírál el. Amennyiben a döntés pozitív, akkor a menedékkérő beutazhat Magyarországra, hogy formálisan is menedékkérelmet nyújtson be. A beutazás elutasítása esetén a kérelmezőt pusztán egy nehezen érthető e-mailben értesítik erről – anélkül, hogy megjelölnék az elutasítás indokait és jogalapját, és értesítenék arról, hogy joga van fellebbezni.
A Magyar Helsinki Bizottság friss jelentéséből kiderül, hogy 2022 végéig – két és fél év alatt – összesen 783 esetben kértek időpontot szándéknyilatkozat benyújtására, és csak 97 ügyben adott erre lehetőséget a nagykövetség. Az elmúlt három évben mindössze 4 család léphetett be így Magyarországra, és nyújthatott be menedékkérelmet.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az abszurd és embertelen nagykövetségi rendszerrel szemben. Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma úgy döntött, hogy ez a rendszer uniós jogba ütközik, és meg kell szüntetni.
A Magyar Helsinki Bizottság számos ügyben nyújt jogi képviseletet olyanoknak – köztük több gyereknek is –, akiket jogellenesen akadályoztak meg abban, hogy menedéket kérjenek.
„Menedéket kérni alapvető jog. A magyar államnak az uniós jog, de még az Alaptörvény alapján is kötelessége biztosítani, hogy aki védelmet kér, azt tisztességes eljárásban meghallgassák, és az ügyében döntést hozzanak. A mai ítélet után egyértelmű, hogy a nagykövetségi rendszert el kell törölni, és vissza kell állítani annak lehetőségét, hogy az ország területén is lehessen menedéket kérni” – fogalmazott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.
