Izgalmas, jövőbe mutató eszközök fejlesztését hozza a brit Rolls-Royce Magyarországra, így olyan munkából vehetik ki a részüket magyar mérnökök, amelyek ma még a tudományos fantasztikum világába tartoznak – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a brit Rolls-Royce új kutatás-fejlesztési beruházásának bejelentésén közölte, hogy a cég a jövő közlekedéséhez szükséges eszközöket fog tervezni budapesti központjában, alkatrészeket hibrid és elektromos repülőgépekhez, nagysebességű generátorra alapuló rendszereket. „Ezek olyan alkatrészek, amelyek ma még a hihetetlenség kategóriájába tartoznak, de néhány éve az önmagát vezető autóról is hasonlóképpen sci-fiként gondolkoztunk, mint ahogy az elektromos autózás is néhány esztendővel ezelőtt még talán túl távolinak tűnt” – fogalmazott. „Rendkívül erőteljes nemzetközi verseny van minden egyes beruházásért, s különösen így van ez akkor, amikor a jövő technológiáit kifejlesztő, magas technológiai színvonalat, magas hozzáadott értéket képviselő beruházásokról beszélünk” – mondta. „És azért is nagy dolog ez, mert a magyar mérnökök olyan fejlesztésekből vehetik ki a részüket, amelyek ma még tényleg a tudományos fantasztikum világába tartoznak” – fűzte hozzá. A 6,9 milliárd forint értékű projektet az állam mintegy 1,7 milliárd forinttal támogatta, így hozzájárulva húsz mérnöki munkahely létrejöttéhez a jelenlegi százhúszon felül. Szijjártó Péter beszédében kitért az utóbbi évek rendkívüli nehézségeire is, mondván, hogy az európai gazdaság „válságról-válságra bukdácsol”, a mostani helyzetben így szavai szerint a legfontosabb feladat a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének fenntartása és a munkahelyek megőrzése. Kiemelte, hogy a kormány a fősodorral szembe menve a megszorítások és a segélyezés helyett inkább a beruházásokat ösztönözte, és ezek a válaszintézkedések sikeresnek is bizonyultak, mivel még a 2022-es „fekete évben” is „mesterhármast” tudott elérni a hazai gazdaság: megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is. Hozzátette: nemcsak növekedési pályán tudták tartani a gazdaságot, hanem a rendszerváltás óta eltelt harminckét év hatodik legnagyobb GDP-bővülését regisztrálták tavaly. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy eközben nagy erőkkel zajlik a gazdaság dimenzióváltása, amikor is az erőteljes iparosítás eredményei után fejlesztésalapú, minél magasabb hozzáadott értékkel rendelkező gazdaságot szeretnének létrehozni. Aláhúzta, hogy a kutatás-fejlesztési kapacitások nagymértékű növekedésében kulcsszerepe van többek között az alacsony adókulcsoknak, az európai szinten is kivételes politikai stabilitásnak és a felsőoktatás átszervezésének is. Úgy vélekedett, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások bővülése a termelési kapacitások kiterjesztését is magával vonja. „A mennyiség és a minőség kölcsönhatása itt világos, ahol az új korszak technológiáit kifejlesztik, ott jó esély van arra, hogy az új korszak termelési kapacitásai is megjelenjenek” – közölte. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy 1000 milliárd forint fölé emelkedtek a kutatás-fejlesztési ráfordítások a magyar költségvetésben, ami már meghaladja a GDP egy százalékát. „Négyezer fölé ment a magyarországi kutatóhelyek száma, és a kutatás-fejlesztés szempontjából talán legfontosabb vállalati források 18 százalékkal növekedtek, míg az állami költségvetésből történő ráfordítások 27 százalékos emelkedésen mentek keresztül” – sorolta. Végezetül pedig arról is beszámolt, hogy a brit vállalatok már csaknem hatmilliárd dollárnyi beruházást hajtottak végre Magyarországon, ahol mára több mint 50 ezer embernek adnak munkát. A kétoldalú kereskedelem értéke idén már több mint húsz százalékkal bővült. (MTI)
