A cél az, hogy egyetlen MR-vizsgálat se hiúsuljon meg a páciens klausztrofóbiája, vagy szorongása miatt. Íme néhány jó tanács, amelyekkel sikeresen oldható a feszültség.
Mint ismeretes az MR-vizsgálat nincs káros hatással a szervezetre, így sokan előnyben részesítik a röntgen alapú eljárásokkal szemben és vannak olyan testrészek, amelyek vizsgálatánál egyébként is kifejezetten csak az MR jöhet szóba. Ugyanakkor a páciensek egy részéből szorongást, klausztrofóbiát válthat ki az egyes vizsgálatok esetén hosszadalmasabb folyamat és a csőalagútban való fekvés. Egy nemzetközi kutatás felmérései szerint a világon az évi 80 millió MR-vizsgálatból közel 2 millió sikertelenül zárul, mert meg kell szakítani a vizsgálatot a páciensek klausztrofóbiás panaszai miatt.[1] Réfi László, az Affidea Magyarország szakértő radiográfusa hangsúlyozta: „Nálunk az Affideánál ennél kedvezőbb az arány. A klausztrofóbia és az MR-től való félelem egy többtényezős folyamat, nem is csak maga a vizsgálat, hanem eleve az egészségügyi környezetbe való bekerülés, a diagnózistól való félelem is okozhat szorongást. Az egészségügyi személyzet megértő, empatikus hozzáállása sokat segíthet, illetve számos olyan eszköz és technika áll a rendelkezésünkre, amely csökkenti a páciens félelmeit. Tavaly az Affideánál 45 ezer MR-vizsgálatot végeztünk, és alig fél százalékánál nem sikerült befejezni a folyamatot klausztrofóbia miatt.”
Bár léteznek teljesen nyitott MR-berendezések, amikor tulajdonképpen két mágnestábla közé fekszik be a páciens, ezeknél a felvételek képminősége nem olyan jó, mint a klasszikus alagúttal rendelkező gépeké. Az MR cső átmérője viszont befolyásolhatja egyes páciensek bezártság érzését. Réfi László hozzátette: „Az Affidea budapesti központjaiban mindenhol 70 cm átmérőjű MR-berendezések működnek. Korábban a standard alagútátmérő 60 cm volt az egészségügyben, de ez a plusz 10 cm jóval nagyobb mozgásteret biztosít a benne fekvőknek. Ezzel az átmérővel akár egy 190 kg-os páciens is gond nélkül vizsgálható. A fülvédők, füldugók, a kényelmes fekvő pozíció, a vészjelző használatának lehetősége egyaránt kényelmesebbé teszik a vizsgálatot a páciens számára.”
„A vészjelző egy elengedhetetlen és kifejezetten hasznos kommunikációs eszköz” – vélekedett az Affidea Magyarország szakértő radiográfusa – „Nagyon sokan azt gondolják, hogy a vészjelzés leadásával automatikusan megszakad a vizsgálat, és az egészet meg kell ismételni. Pedig az addig elkészített felvételek megmaradnak, és csak a zavartalan folytatást kell biztosítani. A jelzést követően a radiográfus javíthat a páciens komfortérzetén, így remélhetőleg sikeresen be is fejezhetik a vizsgálatot. Előfordulhat légszomj is az alagútban fekve, amit légbefúvással lehet hatékonyan csökkenteni. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat közben a páciens és a gépkezelő radiográfus között folyamatos legyen a kommunikáció, ha szükséges részletekbe menően megválaszoljuk a páciensben felmerülő kérdéseket, tudatjuk vele, hogy a vizsgálatot ő irányítja. Banális, mégis nagyon hasznos technikákat lehet javasolni a figyelemelterelés érdekében, például: számolás, versmondás, a vizsgálat közben keletkező ritmusos zajokra “hangolódás”, imádkozás, a páciens által egyébként gyakorolt meditációs technikák kipróbálása az adott környezetben, vagy azt tanácsolni, hogy képzelje egy általa kedvelt helyre/szituációba magát. Ezek mind-mind sokat segíthetnek abban, hogy el tudjuk végezni a vizsgálatot.” Kivételes esetekben, például gyermekeknél szóba jöhet az altatásban történő MR-vizsgálat is, de ehhez komolyabb aneszteziológiai és kórházi háttér szükséges.
A kontrasztanyagoktól sem kell félni, hiszen az MR vizsgálatoknál használt készítmények a röntgen alapú vizsgálatok kontrasztanyagához képest jóval ritkábban okoznak bármilyen szövődményt. A páciens szempontjából az sem mindegy, hogy milyen hosszú vizsgálat történik és milyen pozícióban. Egy általános szűrésre ajánlott teljes test MR akár másfél, illetve a hasi és kismedencei szervek vizsgálata akár egy óráig is eltarthat, ugyanakkor például egy térdízület általában csak 15 percet vesz igénybe. Ha valaki fél a bezártságtól, akkor fontos lehet számára a fekvési pozíció is, így például egy alsó végtagi vizsgálatnál akár fordítva is befeküdhet a páciens az MR-gépbe, így a fejrész nem is kerül be az alagútba. Réfi László kiemelte: „Az Affideánál kísérő is támogathatja a pácienst, aki a megfelelő MR biztonsági szűrést követően a vizsgálat ideje alatt a vizsgált személlyel együtt az MR-vizsgáló helyiségben tartózkodhat.”
