Világszerte több mint 6 millió ember él a veleszületett immunhiány valamilyen formájával. Ezeknek a betegeknek az immunrendszere nem reagál kellően a különböző kórokozókra, és – kezelés nélkül – az esetükben gyakrabban térnek vissza a fertőző betegségek, és azoknak súlyosabb a lefolyásuk, mint az egészséges embereknél. Megfelelő terápiával azonban kialakítható olyan fokú védettség, amely a betegek számára is lehetővé teszi a teljes életet. E terápiák döntő többsége emberi vérplazmából készül.
A Primer Immunhiány Világhetének, amelyre április 22. és 29. között kerül sor, fő küldetése, hogy ráirányítsa a közösségek és a szakemberek figyelmét erre a betegségcsoportra, és ezzel az érintettek minél hamarabb diagnosztizálva legyenek és kezeléshez jussanak.
A veleszületett immunhiányos betegségek (Primary immunodeficiency – PID) a legtöbb esetben öröklött immunhiányos állapotok, amelynek következtében a szervezet nem termel elegendő mennyiségű antitestet. Mivel beteg szervezete nem képes megfelelően védekezni a kórokozók ellen, ezért az olyan szokványos betegségek is súlyos következményekkel járhatnak, amelyek az egészséges embereknél csak időleges kellemetlenségeket okoznak.
Több mint 400 betegség tartozik a primer immunhiányos betegségek csoportjába1, és ezeknek rendszerint nincsenek olyan tüneteik, amelyek önmagukban egyértelműen beazonosíthatóvá tennék az alapproblémát. Jellemző viszont, hogy gyakoribb a hétköznapi betegségek (pl. a közösségekben terjedő járványok) előfordulása az érintetteknél, és a gyakoriságon túl a betegség lefolyása is súlyosabb, mint az egészséges embereknél. A gyógyszeres kezelésre is többnyire másképpen reagál az immunhiányos beteg szervezete, ami ugyancsak figyelmeztető jel lehet.
Mivel a primer immunhiányos betegség más egészségügyi problémákon keresztül jelentkezik, nehéz felismerni, és sok esetben évekbe is telhet, mire megszületik a helyes diagnózis. Egy becslés szerint a világon a primer immunhiánnyal élők 70-90%-a nincs diagnosztizálva az alapbetegségével2. Magyarországon a becslések szerint 40 ezer felett lehet a primer immunhiányos betegek száma3, amely magába foglalja a nem felismert, azaz nem diagnosztizált eseteket is.
Aki nincs diagnosztizálva, az értelemszerűen nem juthat hozzá a megfelelő terápiához sem. A terápiák döntő többsége emberi vérplazmából készül: az egészséges ember vérplazmája ugyanis elegendő mennyiségben tartalmaz immunglobulinokat, azaz antitesteket, amelyek az immunrendszer megfelelő működéséhez szükségesek. A terápia során kapott antitestek segítségével az immunhiányos szervezet is képes felvenni a harcot a kórokozókkal, de ezeket az antitesteket folyamatosan pótolni kell, mert a PID-vel élő beteg szervezete azt nem képes megtermelni.
„A plazmaalapú terápia a primer immunhiányos esetek döntő többségében az egyetlen megoldás. A vérplazma kizárólagos forrását pedig az önkéntes donorok jelentik, mert ez az anyag mesterségesen nem állítható elő” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője.
A plazmaalapú terápiákkal a veleszületett immunhiányos beteg gyakorlatilag ugyanolyan életet élhetnek, mint egészséges társaik, nem kell korlátozni magukat sem a munkájukban, sem pedig a magánéletükben, hiszen a szervezetük – ha külső segítséggel is – ugyanúgy tud védekezni a környezeti veszélyforrások ellen. De a terápiát fenn kell tartani, hiszen az alapbetegség nem gyógyítható. Egy felnőtt primer immunhiányos beteg egy évnyi terápiájához átlagosan 130 plazmaadásra van szükség.
Angelika a veleszületett immunhiány egyik típusával él. Egy interjúban a donáció fontosságáról beszélt: „Szeretném felhívni az emberek figyelmét arra, hogy milyen nagy szükség van a plazmára, és remélem, hogy ez minél többeket ösztönöz arra, hogy plazmát adjanak – mert másoknak ez az életet jelentheti.” A teljes beszélgetés Angelikával ezen a linken látható.
A primer immunhiányon túl még számos egyéb betegség, például a hemofília kezelésében is meghatározóak a plazmaalapú terápiák, de műtétek során, vagy az égési sérülések kezelésében is felhasználják az emberi vérplazmát.
„Nekünk, a plazmacentrumok működtetőinek mindent meg kell tennünk azért, hogy minél több egészséges ember jöjjön el plazmát adni, és így elegendő plazma álljon rendelkezésre azokhoz a terápiákhoz, amelyek teljes életet biztosítanak a betegeknek” – mondta dr. Nyerges Judit. „Maga a plazmaadás egy kifejezetten biztonságos és nem megterhelő folyamat. Minden donorunknak biztosítunk orvosi szűrést és a donáció után kalóriapótlást. Az egészséges emberi szervezet 72 órán belül pótolja a levett plazmamennyiséget.”
A BioLife magyarországi központjai nyolc városban, így Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Kecskeméten, Pécsen, Szegeden és Budapesten várják az önkéntes donorokat, akik a plazmaadás lehetőségeiről és tudnivalóiról a BioLife plazmaközpontokban, illetve a BioLife weboldalán kaphatnak részletes felvilágosítást.
