A szívelégtelenséggel küzdő betegek 30%-ánál megállapítható a vese valamilyen szintű károsodása is.[1]
Azoknál a betegeknél, akik szívelégtelenséggel kerültek kórházba, és a veseműködése is károsodott, 1,5-szer nagyobb a kockázata annak, hogy halálos kimenetelű lesz a betegségük azokhoz képest, mint akiknek nem érintett a veseműködése. Ha a veseproblémák tovább súlyosbodnak, ez az esély akár háromszorosra nőhet.[2]
Mi az a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására.
Két módon alakulhat ki ez az elégtelen véráramlás:
A szisztolés szívelégtelenség jellemzője, hogy a szívizmok nem elég erősek, a szív összehúzódása nem elégséges, ezért nem is tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni az erek felé.
A diasztolés szívelégtelenség esetén a szívkamra nem képes kellő elernyedésre, így tágulásra sem. Emiatt a kamrák nem tudnak rendesen megtelni vérrel; mivel a szükségesnél kevesebb vér van bennük, így nem jut elég vér a szervezet többi részébe sem.
A szívelégtelenség tünetei lehetnek többek között a csökkent terhelhetőség, a koncentrációzavar és fáradtság, a légszomj, illetve köhögés, továbbá a folyadékháztartás felborulása miatt megduzzadt lábszárak és bokák, folyadék a hasüregben, hirtelen hízás, valamint a szabálytalan szívverés és mellkasi fájdalom.
A szívelégtelenség gyakran jár együtt veseproblémákkal is. Ez sajnos nagymértékben ronthatja a betegek hosszútávú kilátásait, ugyanis szívünk és vesénk szoros kapcsolatban vannak egymással, és mindkettőre igaz, hogy csak akkor képes egészségesen működni, ha a másik szerv is egészséges és el tudja látni alapfeladatait.
Mi történik a szervezetben, ha veseelégtelenség alakul ki, és miért létfontosságú a szív számára, hogy a vesék egészségesen működjenek?
Veseelégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a vesék nem tudják ellátni funkciójukat, azaz nem képesek vizelet útján eltávolítani a szervezetben felhalmozódott salakanyagokat és a felesleges só-, illetve vízmennyiséget. Emiatt a szervezet egész folyadék- és sóháztartásának egyensúlya felborulhat.
A betegség tünetszegény, azonban vesebetegségre utalhat a csökkent mennyiségű vizelet, de a gyakori vizeletürítési inger, illetve a vér a vizeletben is, továbbá az izomrángás, a viszkető bőr, a magas vérnyomás és a merevedési zavarok.
A szív és vese azért függ kölcsönösen egymástól, mert a szív optimális só- és vízháztartása, mely a megfelelő véráramláshoz szükséges, a veséken keresztül biztosított; a vesék véráramlása pedig a jól működő szívnek köszönhető. Ezért bármelyik szerv alulműködése a másik szerv megbetegedését vagy állapotromlását okozhatja, és egy ördögi kör alakulhat ki, melyben mindkét szerv egyre kevésbé képes ellátni a feladatait.
Szerencsére az egymásra való hatás oda-vissza értendő, így ha sikerül a beteg szívének állapotán javítani, akkor a vesefunkciók is javulnak.
Általában nincs meghatározott sorrend, hogy melyik betegség alakul ki először: a veseelégtelenség lehet a szívelégtelenség szövődménye és fordítva is, a szívelégtelenség is kialakulhat vesekárosodás miatt, de olyan esetek is előfordulnak, amikor egymástól teljesen függetlenül, egyszerre betegszik meg a két szerv. A két betegség együttes megléte olyan gyakori, hogy külön elnevezést is kapott, cardioreniális szindrómának hívjuk.
A cardioreniális szindrómában szenvedő betegek gyógyszeres kezelése nagy odafigyelést igényel, instabil állapotuk miatt: egyszerre kell az erek pangását kezelni, a vesék vérellátottságát biztosítani, illetve a nemkívánatos salakanyag, víz- és sómennyiségtől megszabadulni.
A 2 betegséget mindenképpen szükséges együtt kezelni és eszerint kialakítani a beteg gyógyszeres terápiáját. Hiszen, ha figyelmen kívül hagyjuk valamelyiket, az egész gyógyítási folyamat könnyen zsákutcába futhat. Ugyanis, egyes gyógyszerek, melyek az egyik betegség szempontjából gyógyhatásúak, a másik betegség alakulását rossz irányba terelhetik. Ilyenek például a vízhajtók, vagy olyan szerek, melyek nyomán sóhiány alakul ki a szervezetben, mások pedig, épp az ellenkezőjével ártanak, azzal, hogy átmenetileg megnövelik a szervezet víz és só visszatartását.
Az egészséges életmód kikerülhetetlen
Persze, nemcsak gyógyszerekkel támogathatjuk gyógyulásunkat. Az egészséges életmód nemcsak a két betegség megelőzésében segíthet, de a kezelés hatásosságát is javíthatja. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a rendszeres testmozgás, a rost- és vitamindús, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étkezés és a kellő mértékű folyadékfogyasztás fontosságára. Tovább javíthatjuk esélyeinket, ha felhagyunk a dohányzással, ritkán és akkor is mértékkel fogyasztunk alkoholt, kezeltetjük egyéb krónikus betegségeinket, például a magas vérnyomást, vagy a cukorbetegséget. Fontos, hogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat elővigyázattal kezeljük, mert túlzott használatuk gondokat okozhat. Rendszeres szűrővizsgálatokra is fontos járni, mert segítségükkel időben észrevehetjük, ha bárhol probléma lép fel szervezetünkben.
Probléma esetén mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, hogy egy hatékony és biztonságos, személyre szabott kezelési tervet építsen fel Önnek!
[1] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9383346/
[2] https://academic.oup.com/eurheartjsupp/article/21/Supplement_B/B38/5422931
