A kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést. „Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte. Arra is kitért, hogy a főtitkár, valamint a görög, a horvát, a kanadai és a török külügyminiszter is beszélt az ülésen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Emlékeztetett, hogy a kárpátaljai magyarok jogait szisztematikusan nyírbálják Ukrajnában 2015 óta, és erre a legfrissebb példa, hogy idén szeptembertől ellehetetlenül a kisebbségi iskolák működése, annak ellenére is, hogy Magyarországon 1300 oktatási intézményben tanulnak mára ukrán menekült diákok. így 99 magyar alap és középfokú iskola működése kell, hogy megszűnjön ebben a formában, sőt az egyetemektől is elvették a tanítási nyelv választásának jogát, ami két magyar tannyelvű egyetemet érint. „Világossá tettem, hogy mindaddig, amíg Ukrajnában vissza nem adják a magyar nemzeti közösségnek, a kárpátaljai magyarságnak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek, mi semmilyen integrációs döntéshez nem fogjuk adni a támogatásunkat Ukrajna vonatkozásában” – tudatta. „Mi ki fogunk állni, ahogy eddig is kiálltunk mindig a kárpátaljai magyarokért, ki fogunk állni a jogaikért” – figyelmeztetett. Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyes résztvevők meglehetősen harcias nyilatkozatokat tettek katonai győzelemről és fegyverszállításokról, miközben a békéről kevés szó esett. „Tehát Magyarország álláspontja itt, a NATO-ban is kifejezetten egyedi azon szempontból, hogy a béke hangján szólunk, nem a háborús retorikát erősítjük” – fogalmazott, aláhúzva, hogy a harcoknak magyar áldozatai is vannak, hiszen a kárpátaljai magyar nemzeti közösség soraiból is nagyon sok magyart, jó néhány alkalommal meglehetősen brutális eszközökkel soroztak be. „És nem is fogunk leállni a béke szorgalmazásával, hiába is helyeznek ránk nyomást, hiába is támadnak minket emiatt. Nagyon egyszerű: a béke jó dolog, a háború rossz dolog” – szögezte le. A tárcavezető kiemelte, hogy szomszédos országként Magyarország több mint 1 millió menekültet engedett be feltétel nélkül Ukrajnából, több mint 1300 magyar óvodába és iskolába járnak ukrán menekült gyermekek és diákok. „A háború hatásai súlyosak és azonnaliak Magyarországon, azonban erőnkön felül támogatjuk Ukrajnát humanitárius segélyekkel, sőt már részt veszünk az újjáépítésben iskolák és kórházak működésének, felújításának támogatásával” – mondta. Majd hozzátette, hogy a kormány a kínai béketervet is olyan előterjesztésnek tartja, amelyről érdemes lenne tárgyalni. Illetve úgy vélekedett, hogy minden eddiginél nagyobb a kockázata a harmadik világháborúnak, ezért lényeges megerősíteni azon NATO-döntések érvényességét, amelyek szerint a katonai szövetség nem részese a háborúnak, és mindent megtesz egy közvetlen NATO-Oroszország konfliktus elkerüléséért. (MTI)