A kormány 2021 októberében rendelettel tette kötelezővé az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottaknak, így a honvédségi állománynak is a koronavírus elleni védőoltást. Azokat a szerződéses és hivatásos állományú katonákat, akik erre nem voltak hajlandók, kényszerszabadságolták, és ez időre semmiféle pénzt, juttatást nem kaptak. Azonban arra sem volt lehetőségük, hogy leszereljenek és civil állást keressenek, mert érvényben voltak (és vannak) a veszélyhelyzeti szabályok, márpedig veszélyhelyzetben a katonák nem mondhatják fel egyoldalúan a jogviszonyukat, a közös megegyezéses leszereléshez pedig a Honvédség vezetése nem járult hozzá az oltatlan honvédek esetében.
Ez a tarthatatlan, sokszor súlyos nélkülözéssel járó állapot egy éven át tartott. Míg a többi hivatásrend tagjai (így például a rendőrök, a büntetés-végrehajtási állomány tagjai, de még az egészségügyi dolgozók is) visszatérhettek a munkába legkésőbb 2022 júniusában, addig ez a lehetőség a katonáknak nem adatott meg.
2022. december 18-án ért véget a járványügyi készültség. Az illetmény nélküli szabadságra küldött katonák szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt, amire szintén semmilyen más foglalkozás esetében nem volt példa. Az elbocsátott katonák semmiféle kompenzációt nem kaptak azért, hogy egy éven át semmiféle juttatásban nem részesültek a Honvédségtől, és más helyre sem mehettek dolgozni. Ez nem csak a többi magyar foglalkozással összevetve számít párját ritkítóan igazságtalannak, de több uniós és NATO-tagállamnak az oltást megtagadó katonáival sem bántak így.
Az Alkotmánybíróság több beadvánnyal is foglalkozott, amelyek megtámadták a kormányrendeletet, a bírák azonban nem találták alkotmányellenesnek a katonák szempontjából különösen visszás szabályozást. Pedig azóta már meg is szűnt a Honvédség állományának oltási kötelezettsége, ráadásul éppen azon a napon, amikor az oltatlan katonáknak megszüntették a jogviszonyát és kártalanítás nélkül elbocsátották őket.
Mivel hazai jogorvoslatra már nincsen lehetőség, a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordul Pálóczi Zoltán egykori honvéd százados. Ő is egyike azoknak a százaknak, akik majd’ egy éven át nem kaptak fizetést, de nem mondhattak fel, és más munkát sem vállalhattak.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot – és azon belül az egyénnek azon jogát, hogy a hivatása gyakorlása során kapcsolatokat építsen a külvilággal és más személyekkel. A fizetés nélkül kényszerszabadságolt, majd elbocsátott katonák esetében nyilvánvalóan sérült ez a jog. Mégpedig azért, mert meg voltak fosztva attól a lehetőségtől, hogy az identitásuknak lényeges elemét jelentő, számottevő személyes kockázattal járó, és ezért nagyfokú elhivatottságot igénylő hivatásukat gyakorolhassák, vagy a Honvédségtől leszerelve más foglalkozást keressenek, annak érdekében, hogy maguk és családjuk megélhetéséről gondoskodni tudjanak. E lehetőségektől még olyan időszakokban is meg volt fosztva, amikor más munkakörökben (ideértve 2022 nyarától kezdve az egészségügyi dolgozókat is) az oltatlanság már nem járt hasonló követelménnyel.
A Magyar Helsinki Bizottság ezért strasbourgi mintabeadványt és kitöltési útmutatót készített a jogfosztott egykori katonáknak. A strasbourgi panaszt még április 17-ig lehet benyújtani, amit célszerű a határidő előtt pár nappal korábban postázni.
Letölthető anyagok:
(A kérelemminta az egér jobb gombjának használatával, a „Link mentése másként…” lehetőségre kattintva tölthető le, és kizárólag Adobe Reader programban nyitható meg. Más pdf-olvasó szoftverrel a kérelem nem nyitható meg és nem szerkeszthető. Ha nem rendelkezik ilyen programmal, vagy Adobe Reader 9. verziónál régebbi Adobe Reader programja van, ITT tudja ingyenesen letölteni a programot.)
Ha az érintetteknek további kérdéseik merülnek fel, melyekre az útmutatóból nem kapnak választ, forduljanak a Magyar Helsinki Bizottsághoz segítségért a 06 70 624 5752 telefonszámon munkanapokon 12:00–13:00 között vagy a helsinki@helsinki.hu címen.
