Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye
A jogvédő civil szervezetek a beadványukban megfogalmazott aggályokat látják tükröződni a Miniszteri Bizottság legutóbbi döntésében. Amellett ugyanis, hogy a testület a magyar hatóságok tétlensége miatt újfent arra kényszerült, hogy emlékeztesse a kormányt saját korábbi vállalására és a meg nem valósított intézkedésekre, a döntés hangsúlyozottan elvárja a kormánytól, hogy oldja fel a magyar bírák szólásszabadságára gyakorolt “dermesztő hatást.” A Miniszteri Bizottság jelezte, hogy figyelemmel kíséri a tavaly elfogadott Bírák Etikai Kódexének sorsát és a bírák véleménynyilvánítási szabadságát érintő rendelkezések megsemmisítésével kapcsolatos fejleményeket is.
Hat év tétlenség
Amikor 2011-ben, az első kétharmados többség megszerzését követően a Fidesz-KDNP kormány a bíróságokat érintően jogalkotási “reformba” kezdett, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke többször is nyilvánosan felszólalt, hogy aggodalmát fejezze ki a bírákat érintő jogalkotás miatt. Végül 2011. november 3-án a parlamentben kért szót, hogy a készülő bírói igazgatási reformot bíráló véleményét előadhassa a törvényhozóknak. Néhány héttel később kormánypárti képviselők javaslatára a parlament olyan törvényt fogadott el, amellyel idő előtt megfosztották elnöki tisztségétől, és minden jogorvoslati lehetőség nélkül eltávolították a legfelsőbb bírói fórum éléről.
Baka András a strasbourgi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a tisztségéből menesztett legfőbb bírónak sérült a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő joga. Az ítélet külön figyelmeztetett a Baka-ügy „dermesztő hatására”, amit a hasonló szankcióktól való félelem azokban a bírákban kelt, akik részt kívánnak venni a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitában.
A történtek óta több, mint tíz év telt el, és a strasbourgi ítélet is már több mint hat éve megszületett, a Baka-ügy azonban továbbra is lezáratlan.
Hiába tartja fokozott felügyelet alatt a Miniszteri Bizottság a végrehajtást, hiába veszi elő évről-évre az ügyet és tesz javaslatokat a lezárás érdekében. A magyar állam lényegében tétlenül várja – és mégis elvárja – az ügy lezárását ezzel is jelezve, hogy nem kíván garanciákat adni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására.
Az eljárásban számon kért biztosítékok hiányát jelzi, hogy a márciusi felülvizsgálat kapcsán több civil szervezet is feladatának érezte, hogy beadvánnyal segítse a döntés meghozatalát, köztük két magyar és egy nemzetközi bírói egyesület. A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország pedig közös beadványban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a jelenlegi szabályozásban kódolva van a nyomásgyakorlás lehetősége, és a bírósági szervezetrendszerből továbbra is hiányoznak a bírák véleménynyilvánítási szabadságát biztosító garanciák. Ráadásul a magyar állam valójában nemcsak ezek megteremtése terén maradt tétlen, de a bírói kar függetlensége érdekében felszólaló bírákkal szembeni támadások is folytatódtak.
A civil szervezetek beadványukban kiemelték
- A Schadl-Völner-ügy bíróságokat érintő szálát, amelyben a végrehajtói kar elnöke egy járásbírósági csoportvezető bíró eltávolításának igényével fordult az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez és a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, és a bírák mind a mai napig nem kaptak megnyugtató választ arra, hogy vezetőik milyen szerepet játszottak a bírói függetlenséget sértő megkeresés kapcsán.
- A kormányzati propagandasajtóban és a közmédiában az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival szemben folytatott, tudatosan felépített, kormányzati szereplők és bírósági felsővezetők aktív részvételével zajlott lejárató kampányt, amelynek célja a bírói függetlenségért kiálló OBT és tagjai hiteltelenítése és ellehetetlenítése.
- Azt, hogy Varga Zs. András mint a Kúria elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítése érdekében, holott a Baka-ügy végrehajtása szempontjából az új Kódex elfogadása jelentette az egyetlen érdemi előrelépést.
A Miniszteri Bizottság legközelebb decemberben tárgyalja a Baka-ügyet.
