Angelika Erdélyi
A leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között a velőcsőzáródási-problémák (nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek), az ajak- és szájpad hasadékok, illetve a veleszületett szívhibák szerepelnek.
A kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, melyekből végül 14, 1964 és 2022. novembere között publikált cikk adatait vetették össze. Összefoglaló elemzésük, mely a világon elsőként fókuszál kizárólag az első trimeszterben lezajlott influenza szövődményeire, nemrég a Viruses című szaklapban jelent meg.
Dr. Mátrai Ákos, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosa elmondta:
“A koronavírus járvány miatt az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek a vírusfertőzések által okozott terhességi komplikációk, és nem kizárt, hogy a jövőben is szembe kell néznünk hasonló pandémiával. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, az influenza milyen kockázatokat jelenthet a kismamák és magzataik számára, ha azt a terhesség első trimeszterében vészelik át. Azért különösen fontos ez az időszak, mert ekkor fejlődnek ki a magzat szervei.”
Összesen 85 855 szülés adatait hasonlították össze, 20-45 éves korú nők esetében.
Az eredmények alapján egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében 50%-kal (másfélszeresére) nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás.
Ezen belül az úgynevezett velőcsőzáródási-problémák kialakulásának veszélye átlagosan 148%-kal (2,48-szeresére) nőhet, melyek jelentősége azért is kiemelkedő, mert a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak.
Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpad-hasadék kialakulásának kockázata is. Az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédproblémák alakulhatnak ki náluk.
A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63%-kal (1,63-szorosára) emelkedhet. Ezen belül az aorta-szűkület (aorta coarctatio) kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet a terhesség első harmadában elkapott influenzafertőzés következtében.
Az elemzett tanulmányok egy része arról is beszámolt, hogy a végtagfejlődési és szem- anomáliák kialakulásának kockázata is magasabb lehet.
Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója hozzátette: a megelőzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Ezért minden gyermeket tervező és már várandós nőnek javasoljuk az influenza elleni védőoltás beadatását.
Az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják. Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák.
Becslések szerint a terhességek 3-5%-ában fordul elő valamilyen születési rendellenesség, ami az újszülöttek halálozásának 20-25 %-áért felel.*
A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint évente 39-51 millió ember kapja el az influenza A, B vagy C vírusát, leginkább a decembertől márciusig tartó időszakban. Magyarországon a statisztikai hivatal adatai szerint ez a szám 400 ezerre tehető. A vírus lappangási ideje körülbelül 48 óra, a gyógyulás pedig általában 3-7 nap, de előfordul, hogy bakteriális felülfertőződés alakul ki a páciensnél. A terhes nőknél pedig ez akár komplikációkhoz is vezethet.
A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja jelenleg egy nagy volumenű saját kutatáson is dolgozik. A világon egyedülálló, úgynevezett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának elemzésével szintén arra keresik a választ, hogy az első trimeszterben lezajlott influenza milyen mértékben befolyásolhatja a születési rendellenességeket. Ebben az adatbázisban csaknem 90 ezer, 1980 és 2009 közötti magyarországi szülés részletes adatai szerepelnek, és eddigi eredményeik alátámasztják a nemzetközi összefoglaló elemzésből levont következtetéseket.
Az influenzafertőzések terhességre gyakorolt hatása régóta megosztja a kutatótársadalmat. Néhány korábbi tanulmány például nem talált egyértelmű összefüggést a vírusos megbetegedés, és a veleszületett rendellenességek között. Jelen elemzés szerint az első trimeszterben előforduló influenza esetén nagyobb eséllyel születik az édesanyának nem genetikai eredetű fejlődési rendellenességgel bíró gyermeke.
*Etiology and clinical presentation of birth defects: population based study. AUFeldkamp ML. 2017;357:j2249. Epub 2017 May 30.
Fotó: Kovács Attila, Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Borítókép (illusztráció): Envato Elements
