Közép-Európában minden 5. embert érint, a legfrissebb becslések szerint évente 2,5 millióan fertőződnek meg vele a kontinensünkön. A Lyme borreliosis, azaz a Lyme-kór világszerte a leggyakoribb állatról emberre terjedő fertőzés, és egyben a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális megbetegedés, diagnosztizálása pedig különösen nagy kihívást jelent az orvosok számára.
Miért nehéz diagnosztizálni a Lyme-kórt?
A Lyme-kórral kapcsolatos orvosi nehézségek már a diagnózisban is megmutatkoznak. Egyrészt a kezdeti fertőzést követő időszakban – ami néhány hétig tart – a betegség kórokozója elleni specifikus antitestválasz még nem mutatható ki. Az immunválaszt ugyanakkor egy ideig gyógyult állapotban is jelzik a szerológiai tesztek, így önmagában az immunreakció kimutatása nem igazolja egyértelműen a betegség fennállását. A tünetek viszont jelentős mértékben általánosak (pl. fáradtság, „fronthatás”, véletlenszerű visszatérő fájdalmak, gyengébb emlékezet) és nem mindig köthetők össze közvetlenül a fertőzés kezdetével. A konkrét panaszok akár évekig észrevétlenek maradhatnak, vagy jelentéktelennek tűnnek.
„Furcsa betegség a Lyme borreliosis, rendszeresen érkezik újabb információ róla, hiszen a kutatások folyamatosan szállítják az új tudományos eredményeket, ám még mindig nem tudjuk a választ sokmindenre” – mondja dr. Esztó Klára bőrgyógyász, klinikai allergo-immunológus, Lyme-kór specialista, aki 45 éve foglalkozik Lyme-kór tüneteit mutató betegekkel. „Nemcsak furcsának, hanem bonyolult betegségnek is tekinthető a Lyme borreliosis, amelyet a Borrelia nemzetségbe tartozó Borrelia burgdorferi sensu lato családban megtalálható baktériumok okoznak. Ezek ugyanis olyan – csaknem kizárólag – kullancscsípéssel szervezetünkbe jutó baktériumfajták, amelyek minden szervet meg tudnak támadni, ha arra alkalmas táptalajt találnak. Van, akit talán soha nem képesek megbetegíteni, mert nagyon jó az illető immunrendszere, míg mások súlyos állapotba kerülnek.”
Ne csak a kokárda alakú folt esetén gyanakodjunk!
A diagnózist tovább nehezíti, hogy sok orvos a mai napig csak a jellegzetes, kokárda formájú bőrtünetet, az erythema migrans-t fogadja el egyértelmű bizonyítékként a fertőzés jelenlétére. Eközben tudjuk, hogy ez mindössze az esetek 30-50 %-ában jelenik meg, valamint nem csak a csípés helyére korlátozódik. Ha a fertőzéseknek csak 30-50%-át vizsgáljuk meg Lyme-kór gyanújával, és ezeknek a szerológia csak 50-60%-át mutatja ki megbízhatóan, az azt jelenti, hogy átlagosan 10 fertőzött emberből csak minden negyedik jut el kivizsgálásra, közülük pedig legjobb esetben is csak minden második kapja meg a pozitív eredményt, ezzel együtt pedig a kezelést.
„Amennyiben nincs biztosan specifikus bőrtünet, akkor az orvos szaktudásától, tapasztaltságától függ, hogy a tünetek együtteséből, egyéb betegségek kizárásával, lényegében differenciáldiagnosztikával tudjon diagnózist adni” – mondja dr. Esztó Klára. „Minél több furcsa tünete van a betegnek, annál inkább érdemes erre a betegségre gondolnia az orvosnak is!”
Az idő kiemelten fontos faktor
A baktérium immunrendszer-működést gátló hatása és a fenti nehézségek eredményeképp a jelenleg általánosan elérhető szerológiai tesztek nem bizonyulnak elég megbízhatónak a diagnózist illetően. Emiatt pedig sok beteg nem kapja meg időben a megfelelő ellátást. Az idő faktora a Lyme-kór esetén kiemelt fontosságú, mert a betegség kezelhetőségét nagyban befolyásolja a korai diagnózis és az időben elkezdett, megfelelően beállított antibiotikumos kezelés.
A szerológiai tesztek mellett léteznek úgynevezett direkt tesztek is, amelyek nem az immunrendszer válaszát mutatják ki, hanem közvetlenül a baktériumot, ami a betegséget okozza. Ilyen direkt teszt a magyar fejlesztésű DualDur is, az Európában legjobban kivizsgált laboratóriumi teszt, amely képes annyi kórokozót koncentrálni a vérmintából, hogy azok mikroszkóppal is láthatóak legyenek a betegség folyamán, akár már a fertőzés korai stádiumában.
