A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.
A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik – olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez kedden elküldött közleményében.
Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyeit mutatják. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll.
A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai.
Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével a vakond egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántók kivételével szinte minden élőhelyen megtalálható.
Mint írják, a kertekben megjelenő túrások olykor bosszúságot okozhatnak, de a vakondok nagyon hasznos állatok: fellazítják a talajt és több kártevő rovart elfogyasztanak.
A közleményben felidézik, hogy a földművelésügyi miniszter 1901. évi egyik körrendelete a vakondot is – több más állattal együtt – természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvényeken” kívüli területeken. A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
A természettel való együttélés során meg kell tanulnunk a többi élőlénynek, köztük a vakondoknak is életteret adni, megosztva kertjeinket a hasznos kis állatokkal.
Forrás: MTI
