Lázat nemcsak fertőzések, de komoly betegségek is okozhatnak, a jéghideg borogatás vagy a lázcsillapító tabletták keverése pedig csak ront a beteg állapotán. Ezek a legfontosabb tudnivalók és tévhitek a lázzal kapcsolatban.
Komoly betegségekre utalhat a látszólag ok nélküli láz
A normális testhőmérséklet kóros emelkedését láznak hívják, 38 fokig hőemelkedésről beszélünk, míg efölött lázról. A hónaljban mérve a normális testhőmérséklet 37 fokig terjedhet, a végbélben mérve általában ennél 0,4 fokkal magasabb. Napközben a testhőmérséklet ingadozhat, a kora reggeli órákban a legalacsonyabb, míg délután vagy este akár 37,8 fok is lehet. Dr. Davaadorj Selenge, az Affidea Magyarország belgyógyász orvosa kiemelte: „A láz mögött általában valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés áll. Ezen kívül az autoimmun kórképek, a daganatos betegségek, különösen a vérképzési zavarok és a vesedaganatok, az éreredetű gyulladások, így trombózis, infarktus, szívtrauma, agyi sérülés is okozhatnak lázat. Ritkán gyógyszerek, antibiotikumok és bizonyos szívgyógyszerek mellékhatásaként emelkedik meg a testhőmérséklet, de az olyan banális helyzetek, mint a túlzott testmozgás vagy napfürdőzés is okozhat lázat. Súlyos betegségre utalhat, ha egy páciensnél minden ok nélkül lép fel lázas állapot, ilyenkor minden esetben ki kell deríteni, hogy pontosan mi áll a háttérben.”
Szívbetegeknél és kisgyermekeknél életveszélyes is lehet
A lázcsillapítással kapcsolatban még rengeteg tévhit él az emberekben. Ma már az orvosok között is általánosan elfogadott, hogy csak a 38,5 fok feletti testhőmérsékletet érdemes csökkenteni, mivel a szervezet így védekezik a vírusok és baktériumok ellen. Az Affidea Magyarország belgyógyásza ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy a gyerekeknél, az idősebb embereknél és a szívbetegeknél nem szabad megvárni, hogy a testhőmérséklet 38,5 fok fölé kússzon, mert esetükben veszélyes lehet ez az állapot. A tartós láz nagyon nagy megterhelést jelent a szervezet számára, ha egy gyulladásos folyamat okozza, akkor maga a gyulladás is súlyosbodhat. A szívbetegeknél rosszullét léphet fel, az idősebbek és a kisgyermekek pedig kiszáradhatnak. A kisgyerekeknél akkor fontos 38,5 alatt csillapítani a lázat, ha a gyermek elesett, fájdalmai vannak, kifejezetten rosszul viseli, ha azonban láthatóan nem viseli meg annyira a lázas állapot, akkor 38,5 fokos hőmérsékletig érdemes hagyni dolgozni az immunrendszert. A 6 évnél fiatalabb gyerekeknél kialakulhat lázgörcs is, amelynek a tünetei ijesztőek: a gyerek belilulhat, szürke lehet, nem kap levegőt, sokszor eszméletvesztés is bekövetkezik. Ha lázról beszélünk, mindenképpen fontos megemlíteni az úgynevezett „háromnapos lázat” is, ami egy humán herpeszvírus okozta fertőzés. Ennek a betegségnek egyik tünete a pár napig tartó folyamatos láz, emellett nyirokcsomóduzzanat és bőrkiütések is megfigyelhetők.
A hideg vizes borogatás súlyosabbá teheti a lázat
A láz egyszerű, vény nélkül kapható gyógyszerekkel és külsőleges hűtéssel csillapítható. Dr. Davaadorj Selenge szerint ezekkel kapcsolatban is számos tévhit él az emberek között: „A gyógyszertárakban többféle paracetamol és ibuprofén hatóanyagú lázcsillapító kapható. A páciensek sokszor többféle gyógyszert is beszednek azt gondolva, hogy így hatékonyabb lesz a lázcsillapítás. De nem szabad keverni a tablettákat. Ha nagyon magas a láz, akkor akár két óránként, de általában 4-6 óránként kell bevenni a lázcsillapítót és mindig ugyanazt a készítményt. Különösen gyerekeknél hatásos lehet az ülőfürdő, amely soha nem hideg vizet, hanem langyosat jelent. A borogatásra szintén igaz az, hogy nem szabad jéghideg vizet vagy jeget alkalmazni, mert ezek először összehúzzák a pórusokat így csökkentve a szervezet hőleadását, ezzel még súlyosabbá téve a lázas tüneteket. Ha egy felnőttnél 3-5 napon belül nem múlik a láz, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.”
