Ha nem vezetnek eredményre az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte azt, ami ebben az ügyben történik, megjegyezve, hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, ahol aktív politikusok ülnek a kuratóriumokban, a fenntartó testületekben.
A miniszter hangsúlyozta: amikor az Európai Bizottsággal megállapodtak, az összeférhetetlenségi szabályok esetében úgy járt el a magyar kormány, ahogy azt Brüsszel kérte. A kodifikált szöveget is egyeztették, amit jóvá is hagytak, sőt, Magyarország ennél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok elfogadására is nyitott lett volna, de ilyen igény Brüsszelből nem érkezett.
Tájékoztatása szerint a bizottság most sem adta egyértelmű indokát annak, miért teszi azt, amit tesz, és milyen elvárása van a magyar felsőoktatási intézményekkel szemben.
Közölte: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyeztetni fog, remélik, hogy csak félreértésről van szó, és gyorsan tisztázható a kérdés. Ha nem sikerülne megállapodni, akkor a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét – mondta Gulyás Gergely, jelezve azt is: ha nem találnak megoldást, Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán a programot felfüggesztő határozat miatt.
Elmondta, idei évre vonatkozó ösztöndíjakat tavaly aláírták, azokat semmilyen tanácsi határozat, bizottsági vélemény nem érinti, a döntés a jövő évi Erasmus-ösztöndíjakra vonatkozik.
Gulyás Gergely azt mondta, szeretnének békés megoldást találni, de ezen lehetőség korlátozottságát mutatja, hogy az ügyben egyeztettek a bizottsággal, és pontosan úgy jártak el, ahogy a testület kérte.
A miniszter több adatot is ismertetett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő egyetemekkel kapcsolatban.
A modellváltó egyetemek esetén – egy év alatt, összesítve – 18 százalékkal nőtt a különböző tudományos közlemények száma – mondta.
Hozzátette: 2022-ben az érettségiző magyar diákok létszáma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben kilenc százalékkal, 2022-ben pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma 2020-hoz képest.
Gulyás Gergely ismertetése szerint a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, 40 ezer külföldi hallgató van Magyarországon. 2020-ról 2021-re a koronavírus-járvány ellenére is nőtt a külföldi hallgatók száma, 11 300 új külföldi hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, többségében a modellváltó egyetemekre – részletezte.
Közölte, a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban is jelentősen előreléptek; a Times Higher Education rangsorában négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén pedig 11 intézmény szerepelt a legjobbak között.
Elmondta azt is, hogy a felsőoktatás állami támogatása a nehéz gazdasági helyzet ellenére 2022-ben és 2023-ban összeségében a 2020-as működési támogatás duplájára nőtt.
Az alkotmányban biztosított tanszabadság garantált – összegzett.
A miniszter a rezsivédelem költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét is. Gulyás Gergely jelezte, a kormány a jövő héten a parlament elé terjeszti a költségvetés módosításáról szóló javaslatát, amelyet az Országgyűlés márciusban fogadhat el.
A rezsicsökkentést és a foglalkoztatást idén is számos gazdasági veszély közepette kell fenntartani, a cél azonban továbbra is a nyugdíjak és a reálbérek növelése – hangsúlyozta.
A miniszter azt mondta, a kormány legfontosabb célja, a recesszió elkerülése várhatóan teljesül, hiszen a legtöbb elemző is egyetért az idei évre várt 1,5 százalékos növekedési céllal. Hozzátette: az átlagfogyasztás erejéig megtartható a rezsicsökkentés, a családtámogatások pedig még bővülnek is, a harminc év alatti nőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ha gyermeket vállalnak.
A hiány az idén is jelentősen csökken, várhatóan a GDP 4,9 százalékáról annak 3,9 százalékára, és tovább mérséklődik az államadósság – folytatta.
Közölte, a költségvetés a nyugdíjemelést és a tizenharmadik havi nyugdíj fedezetét is biztosítja. Míg az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, idén januárban 208 ezer 800 – ismertette Gulyás Gergely, hozzátéve: 2023-ban a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra, ami a költségvetés legnagyobb tétele.
A miniszter megjegyezte, bár pánikkeltő nyilatkozatok hangzottak el gazdasági összeomlásról, tömeges munkanélküliségről, fizetésképtelenségről vagy az árfolyam összeomlásáról elsősorban „a dollárbaloldal” gazdasági szakértőitől, minden jóslatuk kudarcot vallott, beleértve Bod Péter Ákosét, Surányi Györgyét vagy Simor Andrásét.
Közölte: 2022-ben minden jel szerint 4,5 százalék körüli gazdasági növekedést ért el az ország, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Ahogy a megelőző két választási évben, úgy 2022-ben is jelentősen csökkent a költségvetés hiánya – 6,8 százalékról 4,9 százalékra -, az államadósságot pedig 76,8 százalékról 73,5 százalékra sikerült mérsékelni.
A reálbérek az első tíz hónapban az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek, 2010-hez képest pedig a családi kedvezményeket is figyelembe véve 77 százalékkal, ami Európában a hatodik legmagasabb érték. Az OECD adatai szerint 2022 harmadik negyedévében harminckét ország közül egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.
(folyt.)
Az ország foglalkoztatási rekordot is elért tavaly, miközben Európában mindenhol nő a munkanélküliség – mutatott rá -, és a forint árfolyamát is sikerült stabilizálni, december óta látványosan erősödik a magyar fizetőeszköz értéke.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy az ország rezsiszámlája tavaly 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra emelkedett, a rezsivédelmi alap azonban jelentős, több mint 2600 milliárd forintos forrást biztosít arra, hogy mind a családok és az állami intézmények, köztük az önkormányzatok is hozzájárulást kapjanak a megnövekedett kiadásaikhoz.
Az önkormányzati rezsitámogatásokra vonatkozó tárgyalásokról kérdésre jelezte: ez volt az első kör, és szeretnék, ha lenne második. Ez attól függ, hogyan alakul évközben a magyar gazdaság helyzete és hogyan alakulnak a rezsiárak. Mindenkit óvna a túlzott optimizmustól, de tény – folytatta -, hogy a gáz és olaj ára alacsonyabb, mint az elmúlt nyolc hónapban bármikor. Ha ez hosszú távon így maradna, az sokat könnyítene az önkormányzatok és a magyar gazdaság helyzetén egyaránt. Fix segítségként a költségvetés tartalmazza a rezsicsökkentett távhő árának forrásait – emlékeztetett.
Arról, hogy a fővárosi önkormányzat a mostani fordulóból miért maradt ki, azt mondta: nemcsak a fővárosi, a megyei önkormányzatok is kimaradtak, szerinte velük is fognak egyeztetni.
Úgy látja, ha egy polgármester nem ül le informális egyeztetésre a kormánnyal, hogy milyen pluszköltségeket jelent a rezsiemelkedés, akkor nem igényli az állam támogatását. A polgármesterek nagy többsége azonban leült tárgyalni a kormánnyal – mondta.
Gulyás Gergely kifejtette: egész Európában és Magyarországon is rendkívül kedvező hatással van az enyhe tél a gáztározók töltöttségére és a gázárakra, a relatíve alacsony gázár ugyanis annak köszönhető, hogy az enyhe tél miatt a tározók majdnem tele vannak. A magyar tározók töltöttsége is igen magas, ami azért nagy teljesítmény, mert a magyar tározók kapacitása nagy és így is jelentősen fel vannak töltve – mutatott rá.
A napelem-pályázatok kifizetésének csúszásáról elmondta: rendkívül lassú volt az állami adminisztráció, ezért elnézést kér. A 43 ezer pályázatból 3750-nél érkezett előre fizetésre igény, ezt már ki kellett volna fizetni. Az a cél, hogy január végéig 813 kérelemre vonatkozóan 1,2 milliárd forintot kifizessenek, ami a 7,8 milliárd forintos igény egyötödének, egyhatodának felel meg. Emellett szeretnék a további kifizetéseket felgyorsítani – jelezte.
Arról, hogy az energiatámogatási programot a fürdőkre kiterjesztik-e elmondta: fognak velük tárgyalni. A fürdők egy része bezárt, más része nyitva tart, de az árakat jelentősen megemelte. Meg kell nézni, a mostani szezon után milyen támogatásra van szükség, hogy ne zárjanak be a fürdők.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a hajandóság megvan arra, hogy napenergiát érintő beruházások valósuljanak meg, de fontos, hogy a hálózat ezt el tudja viselni, hogy minél több zöldenergia kapcsolódhasson a hálózatra, azonban hálózatfejlesztés nélkül további igényeket nem tudnak befogadni.
Gulyás Gergely az Erasmus-program feltételeire vonatkozó kérdésekre jelezte: amikor tárgyaltak a bizottsággal, elfogadták volna, hogy hivatalban lévő politikusok, polgármesterek, kormánytagok, akár államtitkárok se legyenek kuratóriumi tagok, de ilyen kérés Brüsszelből nem érkezett.
A legnagyobb jóhiszeműség és korrektség mellett tárgyaltak, feltették a kérdést, milyen összeférhetetlenségi szabályokat szeretnének.
Újságírók felvetették, hogy tavaly ősszel olyan összeférhetetlenségi szabályok szerepeltek a törvényjavaslatban, amely megtiltotta volna, hogy a miniszterek tagjai legyenek az egyetemi kuratóriumoknak, de ezt a törvényalkotási bizottság kivette a törvényszövegből. Gulyás Gergely közölte, az Európai Bizottsággal egyeztettek és egy olyan törvényszöveget kaptak, amely nem kívánta meg ezt a szabályt, csak azt, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos döntéshozatalban kormányzati szereplő ne vegyen részt.
A bizottság az Európa Tanácsnak összeállított beszámolójában is elismeri, hogy Magyarország az összeférhetetlenségi szabályozást a bizottság kérésének megfelelően módosította – fűzte hozzá.
Nem tudjuk, most mit akar az Európai Bizottság – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve: a kormány visszahívni senkit nem tud, olyan összeférhetetlenségi szabályokat tud megállapítani, hogy a modellváltó egyetemek kuratóriumában ne maradhassanak kormánytagok, államtitkárok.
A kérdés szerinte megoldható, reményét fejezte ki, hogy peres eljárás nélkül.
Hozzátette: az Erasmus-támogatásokat érintő döntés költségvetési hatása 5 milliárd forint körüli, ezt az összeget ki tudják fizetni, de nagyon inkorrektnek tartják az eljárást. Három napja értesült a kormány a befagyasztásról, amikor külön levelet írt erről a bizottság – mondta.
Hangsúlyozta: olyan egyértelmű papír kell a bizottságtól, amelyben leírják, hogy mit akarnak, mert amit eddig akartak, azt hiába fogadta el a kormány, nem volt elég.
A miniszter megjegyezte: a bizottság szavahihetőségét alapjaiban kérdőjelezi meg, ha valamiben megállapodnak, majd két hónap múlva szankciókat alkalmaznak azzal az országgal szemben, amelyik az igényeiknek megfelelő szabályozást fogadott el.
