Magyarország tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza mintegy 3,5 millió dollár értékben Ukrajnából a globális élelmezési válság megoldását célzó erőfeszítések keretében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután kongói kollégáját fogadta Budapesten.
A tárcavezető a Christophe Lutundula Apala Pen’Apalával közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy bár a két ország között jelentős a földrajzi távolság, a globális biztonsági fenyegetések mindkét felet érintik. Erre példaként hozta fel az ukrajnai háború negatív hatásait, így az élelmezési krízist is, amely leginkább Afrikát sújtja. Illetve közölte, hogy hazánk a globális felelősségvállalás keretében tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Ukrajnából, mintegy 3,5 millió dollár értékben. „Mind a két ország abban érdekelt, hogy minél előbb béke legyen, és hogy a világot rabul ejtő fegyveres konfliktusok minél előbb befejeződjenek, ezért sürgetjük az ehhez szükséges párbeszéd, tűzszünet és béketárgyalások létrejöttét” – szögezte le. Szijjártó Péter ezután lényeges összekötő kapocsnak nevezte Magyarország és a Kongói Demokratikus Köztársaság között az elektromos autóipar és akkumulátorgyártás területét. Rámutatott, hogy hazánk a világ harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitásával rendelkezik, és a folyamatban lévő beruházások nyomán hamarosan az első helyre fog lépni. Márpedig – mint aláhúzta – ehhez az egyik legfontosabb alapanyag a kobalt, és a szektor által felhasznált kobalt több mint 70 százaléka az afrikai országból származik. A világ jövőbeli elektromos autóiparának sikere nagy mértékben függ attól, hogy a kobalt kitermelése, majd világpiacra szállítása akadálytalan és folyamatos legyen – fogalmazott. Ehhez pedig tájékoztatása szerint több magyar vállalat is jelentősen hozzájárul, miután hazai építőipari és tervezőcégek vezetik azt a 600 millió dolláros infrastruktúra-fejlesztési programot, amelynek célja a Kongói Demokratikus Köztársaság összekötése Zambiával és a tanzániai kikötőkkel. Aláhúzta: ezen nagy út- és hídépítési program eredményeként a kongói nyersanyagok az eddigi több mint egy hónap helyett alig tíz nap alatt el tudnak majd jutni a világpiac kapuját jelentő kikötőkbe. Az előkészítés már folyamatban van, a tervezés egy része véget ért, a koncessziós jogról a magyar cégek megkötötték a szerződést – tette hozzá. A miniszter ezt követően kitért arra is, hogy Magyarország komoly felelősséget érez a világ keresztény közösségei iránt, és a Hungary Helps program keretében a ötödik legtöbb támogatás eddig a Kongói Demokratikus Köztársaságba érkezett. Közölte, hogy az afrikai országból 2023-tól évente tíz ösztöndíjas hallgató érkezhet Magyarországra, és üdvözölte, hogy hazánk egy kolokációs megállapodás keretében még idén diplomáciai képviseletet nyit Kinshasában a szerb nagykövetség területén. Végezetül arról számolt be, hogy ezt megelőzően soha nem járt hivatalos úton kongói külügyminiszter Magyarországon, ami aláhúzza a jelentőségét annak, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját. (MTI)
