Szervezetünkben a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak a ma használt antibiotikumokkal szemben. Erre figyelmeztet legújabb jelentésében a Citi Global Perspectives & Solutions (Citi GPS). Az Egyesült Államokban 2019-ben 251,1 millió antibiotikumreceptet váltottak ki a patikákban, ezzel ez a második leggyakrabban felírt gyógyszercsoport (a koleszterinszint csökkentők után). Az antibiotikum felírások 30 százalékára azonban nem lett volna szükség, miközben az idézett közlemény szerint a beszedett antibiotikumok kétharmada hatástalannak bizonyult.
A 2022 decemberében nyilvánosságra hozott tanulmány alcímében használja a „csendes pandémia” kifejezést, ezzel is utalva a helyzet súlyosságára. A ma általánosan használt antibiotikum csoportok felét még az 1950-es években fejlesztették ki, és még a legutóbb felfedezett antibakteriális csoport is 1987-ben került bevezetésre. A WHO összegzése szerint 2019-ben a világon 4,95 millió haláleset volt összefüggésbe hozható antibiotikum rezisztenciával, melyből 1,27 millió halál közvetlenül ennek volt tulajdonítható. Ha a tudomány nem foglalkozik az antibiotikum-rezisztencia (AMR) problémakörével, az 2050-re már 10 milliós összhalálozást okozhat.
A jelentés szerzői az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának okai közé sorolják a túlzott és helytelen használatot, valamint az újszerű antimikrobiális szerek kifejlesztésére irányuló kutatás és innováció hiányát. Emellett a klímaváltozás is számos kihívás elé állítja az orvosokat és a kutatókat. Az emelkedő hőmérséklet megnöveli egyes betegségek előfordulásának gyakoriságát, intenzitását és földrajzi kiterjedését. A szélsőséges időjárás szintén növelheti a fertőző betegségek számát, például az árvizek fokozzák a vízszennyezés veszélyét.
A publikáció szakértői megállapítják: ha az emberiség nem védi meg a jelenlegi antibiotikumkészletét, és nem fektet be újabbak fejlesztésébe, egy idő után a legtöbb antibiotikum elveszíti hatásosságát. Az AMR kezelésében fontos előrelépés lenne az emberek és állatok fertőzéseinek megelőzésére szolgáló vakcinák kifejlesztése, az antimikrobiális szerek felesleges használatának megszüntetése mind az emberi orvoslásban, mind az állattartásban és az élelmiszertermelésben.
Enyhén nőtt az influenzások száma
- december 5-e és 11-e között Magyarországon 239 500-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 20 200 embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ 49. hétről szóló tájékoztatójában. Ez a szám 600-zal (3 százalékkal) haladja meg az előző hetit.
A betegek 32,3 százaléka volt 0–14 éves gyermek, 31,9 százaléka 15–34 éves fiatal felnőtt. 24,6 százalékuk a 35–59 évesek, 12,2 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról ezen a héten egy jelentés érkezett, egy Komárom-Esztergom megyei általános iskolából. Két betegtől vettek mintát, az egyiküktől származó légúti mintában az elvégzett virológiai vizsgálatok influenza A vírus jelenlétét igazolták.
Halálos is lehet a Streptococcus A fertőzés
- szeptembertől december közepéig 15 gyermek halálát okozta az invazív Streptococcus A (Strep A) nevű fertőzés az Egyesült Királyságban. Szakemberek szerint nincs bizonyíték arra, hogy új törzs jelent volna meg, a növekedés valószínűleg a nagy mennyiségben jelenlévő baktériummal függ össze. Bár a legtöbb fertőzött csak enyhe tüneteket mutat, a baktérium akár súlyos betegséget és szövődményeket is okozhat. A fertőzést főleg gyerekek kaphatják el szoros érintkezés, köhögés és tüsszentés útján, elsősorban közösségekben, óvodákban, iskolákban. Sokan tünetmentesek, anélkül hordozzák a baktériumot, hogy tudnának róla; ellenben ők is átadhatják és megbetegíthetnek másokat.
A Strep A influenzaszerű tüneteket okoz: lázzal, torokfájással jár, a nyaki nyirokmirigyek megduzzadnak, a bőrön kiütések jelenhetnek meg. Ekkor sürgős orvosi vizsgálat szükséges. A betegségek az esetek többségében enyhe lefolyásúak, antibiotikummal könnyen kezelhetők. Step A fertőzéskor a csecsemők fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek lehetnek, gyakran megizzadnak, légzési nehézségeik támadnak, és a szülők nyögő hangokat is észlelhetnek. A bőr, a nyelv, az ajkak kékes-lila színűvé válhatnak. A baktérium olykor súlyosabb betegséget, skarlátot is okozhat főként a kisgyermekek körében. A fertőzést ritka esetben felnőttek is elkaphatják.
Jön az aszinkron telemedicina
A koronavírus-járvány idején terjedt el a távellátás, a telemedicina, az orvos és a beteg közötti digitális kapcsolattartás, melynek egyfajta változata az egyre jobban terjedő aszinkron telemedicina. Pandémia idején a beteg lefényképezte bőrelváltozását, majd a fotót okostelefonjával elküldte bőrgyógyászának, aki személyes találkozó nélkül, a látvány alapján élőben, azaz valós időben állapította meg a betegséget. A konzultáció végén receptet írt például egy alkalmazandó kenőcsről, elküldte a felhőbe, hogy a páciens kiválthassa. Ehhez hasonlít az aszinkron telemedicina, amikor nincs egyidejű kommunikáció a háziorvos vagy szakorvos és a beteg között, mégis hasznos lehet a felvett kapcsolat. Ilyenkor az egészségügyi szakembernek e-mailben lehet leírást küldeni a tünetekről, okoseszközön fotót, videót vagy hangfelvételt továbbítani, megosztani. Az aszinkronitás ki is bővülhet: orvosok is küldhetnek egymás között röntgen-, MRI-, CT-felvételeket vizsgálatra, felülvizsgálatra. Az egészségügyi szakemberek élhetnek a „tárolás és továbbítás” („store and forward”) technikával is, amikor a háziorvos összegyűjti páciensei kórtörténeteit, és egyszerre küldi el egy szakorvosnak diagnosztikai és kezelési tanácsokért.
Távfelügyelettel is lehet a betegekről adatokat gyűjteni, melyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy tisztább képet kaphasson az orvos a beteg egészségi állapotról. Például az elektrokardiogram (EKG) alapú jelek mellett a PPG-alapú biojelek használata is terjedőben van. Egy alkalmazás segítségével az okostelefon PPG-(fotopletizmográfiás) szenzorán keresztül lehet mérni a pulzushullám-egyenetlenségeket. Így könnyen fel lehet ismerni a leggyakoribb szívritmuszavart, a pitvarfibrillációt (AFib). Egy nemrégiben végzett kutatás eredménye igazolta: a közönséges okostelefonok alkalmazásával végzett szűrés jelentősen megnövelte a pitvarfibrilláció felismerési arányát.
Az aszinkronitás előnye: nem szükséges, hogy a kommunikáció résztvevői egy időben egyszerre egy digitális csatornán legyenek jelen. Nőhet a hatékonyság, ami orvoshiány idején különösen fontos. A betegek tüneteiket akkor rögzíthetik, amikor azok jelentkeznek, nem kell elutazniuk a rendelőbe, ahol esetleg fertőzésveszélynek vannak kitéve. Hátránya, hogy a válaszadás késedelmes lehet, nincs lehetőség a felmerülő kérdések azonnali tisztázására, és nincs közvetlen személyes kapcsolat orvos és beteg között.
Ma már nem az a kérdés, elterjed-e az aszinkron telemedicina, hanem az, hogy miként lehet kihasználni legészszerűbben az előnyeit, egyensúlyt találva hatékonyság és empátia között.
