Negyedik alkalommal rendezi meg a Prove.hu a Veganuár kihívást, ami egy bárki számára ingyenesen elérhető, 31 napos program. A hazánkban 2020 óta működő non-profit kezdeményezés célja, hogy egy hónapon át teljes körű segítséget nyújtson a vegán életmód kipróbálásához januárban és azon túl.
A legújabb becslések szerint a vegánok száma már túllépte a 78 millió főt globálisan, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látszik, most már a piac is komolyan veszi a növényi ételeket előtérbe helyező fogyasztók igényeit, ugyanis egyre több hazai és nemzetközi vállalat fejleszt saját, növényi alapú termékpalettát.
Időközben Magyarország is – állattartó hagyományai ellenére – kifejezetten vegánbarát hely lett, országszerte több száz étteremben szolgálnak fel kizárólag növényi alapú menüket.
Ezt a trendet erősíti a Veganuár kihívás, amit az elmúlt években több mint 57.000-en próbálták ki. A szervezők úgy gondolják, hogy továbbra sem várható lassulás: 2023-ban nem kevesebb mint 30.000 új résztvevőt vonnának be az izgalmas kihívásba.
Sztárok is a támogatók között
A program népszerűsítéséhez idén olyan magyar hírességek is örömmel csatlakoztak, mint Puskás-Dallos Péter énekes és műsorvezető, Karalyos Gábor színművész és a Vegán Hegylakó blog szerzője, Fancsikai Eszter, alias Vegamama, a Nemakarokbeleszólni trió tagja és influenszer, valamint Garami Gábor műsorvezető.
A kampány támogatói között azonban civilek is feltűnnek, akik a maguk módján segítik a vegán ügyet: Jakab Viktor, aktívan versenyző vegán erősember, valamint Révész Ildikó és Pásku Ferenc ex-marhatenyésztők, és a közismert „vegán sonkaper” érintettjei is csatlakoztak.
Bárki lehet vegán
„A Veganuár 2023 fő üzenete, hogy #bárkilehetvegán, hiszen látjuk, hogy milyen érdekes életutakkal rendelkező emberek lesznek végül vegánok. Az életkor, a kulturális szokások, a választott szakma vagy egyéb tényezők itt nem számítanak, csakis a tudatosság: bárki képes apró lépéseket tenni egy fenntarthatóbb és etikusabb világ érdekében, legyen az például több növényi alapú étel beiktatása az étrendünkbe, vagy az állatkísérlet-mentes kozmetikumok kipróbálása. Ebben segítünk már negyedik éve, mert itt nem az a cél, hogy rosszul érezd magad, hanem hogy jobban, mint valaha. Bármilyen tempóban haladsz, mi támogatni fogunk”
– foglalta össze az idei tematikát Vida Raul, a Veganuár alapítója.
Éppen ezért különösen nagy figyelmet kapnak az idei évben az inspiráló személyes történetek és életutak.
Míg Karalyos Gábor és Puskás-Dallos Peti az állatok életének tisztelete és a bolygó védelme miatt döntöttek az életmódváltás mellett, addig Fancsikai Eszter, Jakab Viktor és Garami Gábor inkább a hosszú távú egészségüket szerették volna megőrizni vagy javítani.
Révész Ildikó és Pásku Ferenc közös története pedig egészen különleges, hiszen az egykor sikeres állattenyésztők egy hirtelen, megmagyarázhatatlan felismerés hatására lelkiismereti okokból a telepük teljes felszámolása mellett döntöttek, azóta pedig szójaalapú húsalternatívák gyártása lett a fő profiljuk.
A szereplők motivációi – mint az egészséges étkezés, az állatok védelme vagy a bolygóvédelem – a róluk készült exkluzív fotósorozaton is visszaköszönnek, melyhez a Veganuár idén Sárosi Zoltán fotográfust kérte fel, aki maga is növényi étrendet követ már több mint 30 éve.
Miért éri meg vegánnak lenni?
A szervezők becslései szerint, amelyhez a FAOSTAT adatbázisát használták, mindössze egyetlen hónap alatt a résztvevők – amennyiben teljesen vegánként élnek – nem kevesebb mint 78 m² földterületet, 61,2 kg-mal több CO²-t és 37.700 liter vizet spórolhatnak meg. Emellett pedig 9-30-cal kevesebb állat levágására képeznek fogyasztói igényt.
A 31 napos program során olyan témákról olvashatnak a résztvevők, mint az étrend és a fenntarthatóság összefüggése, a növényi étrendről szóló legfrissebb tanulmányok, a nagyipari állattartás etikai dilemmája, valamint jól használható, gyakorlati segítséget is kapnak több száz recept, részletes útmutatók, filmajánlók, a Veganuár támogató csoport, bevásárlólista, főzési és fűszerezési tippek és többféle vegán mintaétrend formájában.
Ha pedig kizárólag saját magunk és az emberiség érdekében döntenénk a kihívás elkezdése mellett, szintén van egy nyomós érvünk: a zoonózisok által keletkezett pandémiák korában, mint a madárinfluenza, sertéspestis, kergemarhakór, SARS, MERS, AIDS vagy a COVID-19, egy biztonságosabb és etikusabb élelmezési rendszer létrehozása csökkentheti az esélyét az újabb világjárványok kialakulásának.
