A szívelégtelenség Magyarországon vezető haláloki tényező. A riasztó számok csökkentése érdekében sok a tennivaló, de legtöbbet mégis mi magunk tehetünk a megelőzés érdekében. A betegség előfordulásáról, típusairól és a megelőzésről beszélgettünk Dr. Simonyi Gábor PhD, osztályvezető főorvossal, tanszékvezető-helyettessel.
Mikor beszélünk szívelégtelenségről?
A szívünk tulajdonképpen egy izompumpa, ami a szervezet vérkeringését működteti. Szívelégtelenség esetén a szív pumpafunkciója károsodik. Ennek következménye, hogy nem tud elegendő vért pumpálni a keringésbe, másrészt nem tud elegendő vért befogadni a keringésből, vagy akár mindkét eset egyszerre is fennállhat. Szívelégtelenségben a szervek nem jutnak elegendő oxigénhez, vérhez, ebből adódnak a tünetek. 2021-ben az Európai Kardiológiai Társaság a szívelégtelenségnek 3 fő típusát különböztette meg. Az egyik típus a csökkent ejekciós frakcióval (az a vérmennyiség, ami kilökődik a szívkamrából egy szívösszehúzódás alatt) járó szívelégtelenség, amely során a pumpafunkció károsodik. A második típus, amikor a pumpafunkció csak kis mértékben károsodik, s végül a harmadik típus, a megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség, amikor a pumpafunkció megőrzött ugyan, de a szív bal kamrája nem tud ellazulni vagy megtelni rendesen. A három típus közül ez a leggyakoribb.
A riasztó számokról
„Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a legfőbb vezető haláloki tényezők, megelőzik még a daganatos betegségeket is. A nők esetében 55%, míg a férfiak esetében 45% a kardiovaszkuláris betegségekben elhunytak aránya” – tudtuk meg Dr. Simonyi Gábortól. Ezen a betegségcsoporton belül is a szívelégtelenség a leggyakoribb halálok, becslések szerint világszerte 65 millió embert érint a szívelégtelenség valamelyik típusa. A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy 65 év felett a népesség 10%-a szenved szívelégtelenségben.
„Ami a hazai adatokat illeti, körülbelül 150-200 ezer szívelégtelenségben szenvedő beteg van az országban, ők ugye a diagnosztizált betegek. Ha hozzávesszük a nem diagnosztizált betegeket is, akkor akár duplájával is számolhatunk” – tette hozzá Dr. Simonyi Gábor.
Mi a tendencia a betegek számát illetően?
Magyarországon évente 30-40 ezer új, szívelégtelenséggel diagnosztizált beteg kerül felismerésre. A tendencia tehát az, hogy világszerte és hazánkban is nő a szívelégtelenség gyakorisága, aminek számos oka van. Többek között nő a várható élettartam, egyre több az idős ember. Az idősebb társadalomban pedig gyakrabban fordul elő magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, szívkoszorúér-betegség, magasabb az elhízottak aránya. Ezek a betegségek pedig kiváltó tényezők lehetnek. Sajnos elmondhatjuk, hogy az említett összes szívelégtelen beteg létszáma mindössze azért nem nő 150-200 ezer fölé, mert a betegek mintegy fele 5 éven belül meghal.
Hogyan előzhető meg a szívelégtelenség?
Mint sok betegségnél, a szívelégtelenség esetén is fontosak az örökletes tényezők, tehát a hajlam adott. Ugyanakkor az életmód alapvetően befolyásolja, hogy ez a hajlam megnyilvánul-e egyáltalán, s ha igen, milyen életkorban jelentkezik. A legtöbbet tehát mi magunk tehetünk a megelőzés érdekében. A mozgásszegény életmód helyett váltsunk aktívabb életmódra, válasszuk a lépcsőt a lift helyett, gyalogoljunk néhány megállót, s mindezt tegyük rendszeressé. A másik fontos terület a táplálkozás: kerüljük a túlzottan sós, magas energiatartalmú ételeket, fogyasszunk inkább vitaminokban gazdag, magas rosttartalmú ételeket, valamint naponta gyümölcsöt és zöldséget is! Ezzel több betegséget is megelőzhetünk – cukorbetegséget, magasvérnyomás-betegséget -, amelyek a szívelégtelenség kiváltó tényezői lehetnek.
Ha már diagnosztizált betegek vagyunk, különösen fontos az orvos utasításainak pontos betartása, a terápiahűség. A szívelégtelenség ugyanis nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és odafigyeléssel szinten tartható.