Gyermekkoromban rengeteg időt töltöttem a nagymamámmal, aki előszeretettel tájékoztatott az aktuális névnapokról és az azokhoz társított hiedelmekről.
Nemcsak a régies kifejezésekkel bombázott előszeretettel, de ezekkel a jóslatokkal is, amelyek nekem teljesen “kínaiak” voltak. Pedig ha belegondolunk, valamire alapozniuk kellett ezeket a régi öregeknek is.
Nosztalgiáztam egy kicsit és utánanéztem, vajon honnan erednek a különféle népi jóslatok, és érdekes dolgokra bukkantam. Tarts velem, ha te is kíváncsi lettél!
Előrejelzések régen
Azt hiszem elég vékony a határvonal a népi hiedelmek, jóslatok és az előrejelzések között, sőt, azt is mondhatjuk, hogy régen ezek valahogy teljesen összekapcsolódtak. A legmeglepőbb viszont mégis az, hogy egy olyan világban, ahol még a digitalizáció semmilyen formája nem volt jelen, így is fenn tudtak maradni ezek a jóslatok.
A Névnap Infó weboldalán például a mai napig olvashatunk róluk, ahogy arról is, hogy az egyes névnapok mögött milyen történetek bújnak meg.
A népi jóslatok körében talán az időjárással kapcsolatos hiedelmek a legnépszerűbbek. Miért? Ezek tulajdonképpen szájhagyomány útján terjedtek tovább és a falusi emberek mindennapi életét segítették. A munkájukra ugyanis nagyon kihatott az időjárás.
Egy idő után megszülettek a népi megfigyeléseken alapuló kalendáriumok, amelyek valamennyi, az időjárással kapcsolatos megfigyelést tartalmazták. A gyűjtemény babonákra és évszázadokon át tartó tapasztalatokra alapoz.
Mit hoz a január?
A januári jóslatok közül én eddig csupán néhányról hallottam, aztán rájöttem, hogy sokkal több van ezeknél.
Amikor újév napján csillagos az ég például, arra gondolunk a legtöbben, hogy rövid lesz a tél, piros hajnal esetén pedig arra, hogy szeles esztendő várható. De lehet, hogy erről már te is hallottál. Utána pedig, amilyen idő lesz Makár napján (január 2.), olyan lesz egész évben.
Még több januári jóslat
A vízkereszttel összefüggésbe hozható hiedelmeket talán egy kicsit jobban ismerjük. Ha január 6-án csurog az eresz, hosszú tél lesz, ha pedig fagy, akkor még később érkezik meg a tavasz. A hóesés a tél végének közeledtét jelzi, a szélfúvás pedig jó termést ígér.
Így szól egy másik jóslat; Ha Piroska napján (január 8.) fagy, negyven napig el nem hagy. Január 22. pedig nem más, mint Vince napja. Amikor Vince megcsordul azt jelzi, hogy megtelik a pince, ha nem esik, nem lesz jó bor az évben.
Végül, de nem utolsósorban, január 25-én gyökeresen megfordul az időjárás. Ezért is nevezik ezt a napot Pálfordulónak,de sokan a télforduló napjaként ismerik.
Érdemes néha megfigyelni, hogy vajon nagyszüleink jóslatai valóra válnak-e, mert ha hiszed, ha nem, gyakran megesik, hogy rájövünk; tényleg igazuk volt. Ezt hagyták ránk örökségül: bölcsességet, némi babonával fűszerezve./X/
