Hogyan kerülhető el az aflatoxin szennyeződés?
A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozási gyakorlat; a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása. A 2012-es év szélsőségesen meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertőzés) együtt es hatására a hazai termesztésű kukoricában megjelent szennyezésként a penészgombák által termelt aflatoxin. A szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 napon belül eltűnik. A takarmány, alapanyagok esetében az aflatoxin B1- re megengedett határérték 20 mikrogramm/kg, de a tejelő tehén takarmánykeverékek határértéke csak 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz, ebben minden tejtermelő vállalkozásnak fokozott felelőssége van!
Mi lehet a szennyezés forrása?
Az aflatoxin-szennyezés lehetséges hazai forrásai a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok) és csekélyebb mértékben a tömegtakarmányok (széna, szilázs). A tej aflatoxin-szennyezettsége megelőzésének legfontosabb eszköze, a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok felhasználása. A takarmányok toxintartalmának ismeretében lehetséges a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin-szennyezés a minimális legyen. A szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentésére javasolt a többszöri, betároláskori és felhasználást megelőző magtisztítás (rostálás), amely során a sérült, fertőzött szemek eltávolításával mérsékelhető az aflatoxin-szennyezés.
Mire kell különösen odafigyelni?
Nagyon fontos az állatok megfelelő bendőemésztésének fenntartása, ami szintén helyes takarmányozási gyakorlat alkalmazását feltételezi. Tartós bendőacidózis esetén a toxinok bendőből való felszívódása a sokszorosára nőhet, ami alacsony takarmányszennyezettség esetén is a tejben határérték felett aflatoxin szintet eredményez! Ha a fenti alapelvek betartása ellenére a tejben határérték felett lesz az aflatoxin mennyisége, a legelső szükséges intézkedés a takarmányok (különösen a szemes takarmányok) azonnali lecserélése, bevizsgált, határérték alatt toxintartalmú takarmányra. A takarmányokban található mikotoxin szennyezés csökkentésére használhatunk ún. toxinkötőket is, több adalékanyag forgalmazó kínálatában szerepelnek ilyen készítmények. Az afl atoxint az ásványi eredetű toxinkötők köti k a legjobban, általában ezt javasolják használni. A takarmány szennyezésétől függően ezen toxinkötők alkalmazása akár 20-30 %-kal is csökkentheti a tejben levő szennyezést, de a toxinkötők alkalmazása önmagában megoldást nem jelent, csak hatékonyan támogatja az aflatoxin elleni védekezést. A tejben gyorsteszttel kimutatott aflatoxin M1 szennyezés tájékoztató jellegű, pontos értékének meghatározását erre akkreditált laboratóriumok tudják elvégezni és a mintavétel módjáról is részletes uniós előírás rendelkezik. Az afltatoxin szennyezettségének pontos meghatározása is az erre akkreditált laboratóriumok vizsgálataival lehetséges. Mivel az aflatoxin-szennyezés gócszerűen van jelen a kukoricában, ezért a mintavétel során a lehető legtöbb helyről kell mintát venni, ezeket össze kell keverni és az összekevert ún. elegymintát kell vizsgáltatni. A takarmánnyal bevitt aflatoxin-szennyezés mértékből számítható a tej várható aflatoxin-szennyezése. Tehenenként naponta összesen bevitt 40-50 mikrogramm aflatoxin B1 szennyezés eredményezhet 50 nanogramm/ kg tejben levő aflatoxin M1 szennyezést, amely érték a tejre vonatkozó határérték. Például: 5 kg 4 mikrogramm/kg afl atoxin B1 tartalmú tejelő táp és 15 kg 2 mikrogramm/kg afl atoxin B1 szennyezettségű szilázs, összesen 50 mikrogramm/kg napi szennyezést jelent, amely már kiváltja a tejben a határérték felett aflatoxin M1 tartalmat. Az EFSA egy regressziós egyenletet javasol a „carryover” hatás kiszámítására, amellyel a napi takarmányadag aflatoxin B1 tartalma és a tej aflatoxin M1 tartalma között összefüggés leírható. 10,95 + 0,787 x mikrogramm B1/napi adag takarmány = M1 nanogramm/kg tej.
Mire figyeljünk takarmánybeszerzéskor?
A takarmányok kereskedelme során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az eladó és a termék vásárlója között olyan írásbeli megállapodás készüljön, amely tartalmazza a közös mintavételek lebonyolítására vonatkozó leírást, és ezt a vállalkozások az önellenőrzési rendszerükben rögzítsék és alkalmazzák is. Ennek hiányában a vevő és az eladó között, vitás kártérítési esetekben, a bírósági ügyekben nehezen érvényesíthetők a vevő érdekei. Törekedni kell arra, hogy az eladó által kiadott minőségi tanúsítványok az adott tételre vonatkozó aflatoxin-szennyezettségre vonatkozó vizsgálati eredményeket is tartalmazzák.
