Magyarország kormánya felháborítónak tartja és határozottan visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz narratívát használná az európai uniós szankciók kapcsán – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az EU-s külügyi tanácsülés szünetében, hogy az ukrajnai eseményekről és azok kihatásáról „érzelmektől túlfűtött, ideologikus vita zajlott, ahol a józan észnek és a racionalitásnak nem sok terepe maradt”. „Felesleges és mesterségesen kialakított versenynek” nevezte azt az összevetést, hogy az Európai Unió elegendő támogatást nyújt-e Ukrajnának az Egyesült Államokhoz képest.
Ennek kapcsán rámutatott, nincs olyan gazdaság a világon, amely a szankcióktól annyira szenvedne, mint az EU, ahol az egekbe szökött az infláció. „És azt is pontosan tudjuk természetesen, hogy ebből ki az, aki profitál” – mondta. Szavai szerint az elrendelt büntetőintézkedések ráadásul legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem segítettek hamarabb véget vetni a háborúnak, azonban hétfőn már voltak, akik „ennek az érvelésnek a meglétét is vitatták”. Szijjártó Péter kiemelte: az esetleges kilencedik szankciós csomagról szóló vitában „egyesek egészen odáig elmentek, hogy azt mondták, hogy akik arról beszélnek, hogy a szankciók nem működnek, azok az orosz narratívát használják”. „Ez felháborító, ezt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani” – hangsúlyozta. „Lehet, hogy ezt mások nem értik, de minket nem érdekel, hogy mit gondolnak az oroszok arról, amit mondunk. Az sem érdekel, hogy mit gondolnak Brüsszelben arról, amit mondunk és gondolunk. Minket egy dolog érdekel, hogy a saját nemzeti érdekeinken keresztül tudjunk nézni minden létező kérdést” – húzta alá. „Igenis két lábbal kell állni a földön (…) Igenis látni kell, hogy a szankciók rendkívüli károkat okoznak az európai gazdaság működésének” – vélekedett. A miniszter kijelentette, hogy nincsen legitimitása az arról szóló érveléseknek, hogy miért ne legyenek közvetlen vagy közvetett egyeztetések a háború résztvevői között.
„Békére van szükség, béketárgyalások kellenek, ehhez pedig a háborúban részt vevőknek igenis beszélniük kell egymással, mégpedig minél előbb” – figyelmeztetett. A tervezett ukrajnai finanszírozási segélyprogrammal kapcsolatban megismételte, hogy Magyarország kész folytatni Kijev támogatását, azonban kizárólag kétoldalú alapon, a közös európai hitelfelvételhez nem fog hozzájárulni. „A közös jövő nem a közös adósság irányába van” – mondta. „Jóval korábban kezdtük Ukrajnát támogatni, mint azok, akik most Európában büszkén Ukrajna legjobb barátaiként állítják be magukat” – tette hozzá. Szijjártó Péter érintette az EU és az afrikai országok közötti együttműködésről szóló napirendi pontot is. Kiemelte, hogy a kontinens, s azon belül különösen Magyarország is kettős nyomás alatt áll, keletről a háború, délről az illegális bevándorlás miatt. Mint közölte, meg kell védeni a határokat, keményen fel kell lépni az európai országok szuverenitását megsértő embercsempész-hálózatokkal szemben, illetve támogatni kell az afrikai államokat a migráció kiváltó okainak felszámolásában. A földközi-tengeri migránsmentő hajókról szólva úgy fogalmazott, hogy „akik ezeket a hajókat emberi jogi hivatkozással üzemeltetik, azok nem mások, mint embercsempész-hálózatok”. Újságírói kérdésre válaszolva pedig „politikai zsarolásnak” minősítette azt a határozatot, amelyben a német szövetségi parlament előző héten támogatta, hogy az EU 7,5 milliárd euróval kevesebb pénzt folyósítson Magyarországnak korrupciós és jogállamisági problémák miatt. (MTI)
