„Ezek sokszor szélsőségesen nagy dózisban tartalmaznak összetevőket, sőt, beadásuk gyakran teljesen felesleges”– mondja dr. Takács István. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója hozzátette: a megadózisban adagolt vitaminoknak kevés bizonyított előnye van, hátrányuk annál több. A zsírban oldódó vitaminok (A,D,E) lassabban ürülnek ki a szervezetből, ezért esetükben kifejezetten káros, ha egyszerre az ajánlott mennyiség sokszorosát juttatják a szervezetbe.
Egyes D-vitamin pótlások például az ajánlott napi egység 100-300x-át is tartalmazzák. „Mivel a D-vitamin felezési ideje 19-21 nap (az az idő, amely alatt egy hatóanyag mennyiségének fele kiürül a szervezetből – a szerk.), a szükséges adagot havi alapon érdemes meghatározni” – mondja dr. Takács István. „Az egyszeri nagy adag hatása legkésőbb három hónapon belül megszűnik. Sőt, így a kívánttal éppen ellenkező hatást érjük el – a hormon a csontokat nem védeni, hanem roncsolni fogja.” Vagyis a 2000 napi vagy havi 60 000 egységet nem érdemes és nem is javasolt meghaladni.
Az A-vitamin mega-dózisban történő adagolása homályos látást, hányingert, gyengeséget, fejfájást okozhat. A C-vitamin normál tartományban lévő szérumszintjének emelésére sincs szükség. Nagy adagban történő bevétele a veséket terheli meg, növeli a vesekő kialakulásának kockázatát. „Ha bármilyen vitamin- vagy nyomelem-hiány merül fel, elsőként annak szérumszintjét kell megmérni a vérben. Az orvos ez alapján dönti el, hogy szükség van-e pótlásra”, mondja dr. Takács István.
Néhány ritka betegségtől eltekintve külön vitaminpótlásra nincs szükség – Magyarországon kiegyensúlyozott táplálkozás mellett még a téli időszakban is hozzájutunk a szükséges tápanyagokhoz, ez alól csak a D-vitamin kivétel, amit pótolni ajánlott.
Néhány kórkép esetében, ilyen például a cisztás fibrózis, a rövidbél szindróma, vagy a Crohn-betegség, szükség lehet rendszeres vitaminpótlásra. „Ezek ritka állapotok, kezelésük az orvos feladata. Ám még ezen betegségek között sincs olyan, amelynél intravénás vitaminadagolásra lenne szükség. Ugyan a B12 vitamin-hiány kezelésében – orvosilag meghatározott esetekben – injekciót alkalmazunk, de azt izomba kell adni, infúziós pótlás egyetlen vitamin/nyomelem esetén sem indokolt.”
Ennek ellenére sokan választják az infúziót az ígért instant hatása miatt. Az intravénás vitamin-terápiát ajánló cégek többek között azzal érvelnek, hogy éppen a nagyobb koncentrációban történő bevitel – ami szájon át már nem lenne lehetséges – segíti a gyors és hatékony felszívódást és biztosítja a tápanyagok közvetlen sejtekbe jutását. Ez azonban nem helytálló.
Ha táplálékkal vagy vitamin tablettával extrém mennyiségű vitamint visznek be, akkor a szervezetnek még van védekezési lehetősége, ilyen például, ha a bélrendszerből nem szívódik fel a teljes mennyiség. Intravénásan beadva azonban ez a védekezési lehetőség is elvész
– mondja a professzor.
Az állításokkal ellentétben az IV-vitamin terápia nem segíti a fogyást – a zsírt nem alakítja energiává, ez leginkább mozgással lehetséges. Bizonyos nyomelemek, például a cink hiánya rontja a sebgyógyulást, a hiányt pótolni kell, de nem óriási adaggal és nem intravénásan. A másnaposságon legfeljebb a folyadék pótlásával enyhít. Az intravénás vitaminpótlás nem csökkenti tartósan a vérnyomást, nincs öregedésgátló hatása. Bizonyos vitaminok bevitele influenza és koronavírusos megbetegedés alatt és után az orvos előírásainak megfelelően vitaminkészítményekkel pótolható.
Gyakorlatilag nem létezik olyan állapot, amely indokolná a vitamininfúzió bekötését
– hangsúlyozza dr. Takács István.
Keresettségüket növelik a szövegkörnyezetből kiragadott állítások és az ígért hatás. „Mi orvosok, amikor fogalmazunk, mindig hagyunk teret némi bizonytalanságnak. ’Nagy valószínűséggel’, ’előfordulhat’, ’leggyakrabban ilyen hatása várható’. A másik oldal ezzel szemben azt mondja: ’Az infúzió beadását követően immunrendszere 100%-al erősebb lesz.’ Ez a mondat érthetőbb, csak nem igaz”.
Bármilyen unalmasan hangzik, a vitaminokat változatos étrenddel a legegyszerűbb pótolni. „Ekkor a szervezet maga „választja ki” és szívja fel a számára szükséges tápanyagokat, melyekhez nem izolálva jut hozzá, így szinergikus hatások is segítik a hatékonyabb beépülést.”
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, kiemelt kép (illusztráció): iStock
