A nemzetközi intézmények eddig kudarcot vallottak az ukrajnai háború tekintetében, ugyanis ahelyett, hogy platformot biztosítanának a szembenálló felek közötti párbeszédnek, működésüket a konfliktus mélyítésére használták fel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a marokkói Tangerben.
A tárcavezető a MEDays Forum elnevezésű nemzetközi konferencia panelbeszélgetésén aláhúzta, hogy az elmúlt kevesebb mint három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a globális politikai és gazdasági rend, egyrészt a koronavírus-járvány, másrészt az ukrajnai háború miatt. „A multilateralizmus nem állta ki ezt a két stressztesztet” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a pandémia alatt a nemzetközi intézmények „kicsit későn ébredtek”, talán egy kivétellel, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), most pedig azt látni, hogy nem képesek platformot biztosítani az ukrajnai válság rendezéséhez vezető tárgyalásokhoz. „Olyan országot képviselek, amelyet gyakran amiatt támadnak, mert nem követi a nemzetközi liberális mainstream által diktált irányvonalat, hanem egy kifejezetten magyar álláspontot képvisel a nemzeti érdekei alapján” – mondta, rámutatva, hogy a kormány válaszai sikeresnek bizonyultak, hazánk minden krízisből megerősödve került ki. Szijjártó Péter a 2020-2022: a multilateralizmus halála és újraindítása című panelen arról számolt be, hogy Magyarország azért tudta Európa leggyorsabb oltási kampányát lebonyolítani, mert nem várt a közös megoldásra, és nem politikai vagy ideológiai, hanem pusztán szakmai kérdésként tekintett a vakcinák engedélyezésére. Az ukrajnai háborúról elmondta: Magyarország, szomszédos államként, rendkívüli módon érdekelt a békében, ezért nagyon aggasztónak tartja, hogy a világ épp a másik irányba rohan. Komoly problémának nevezte, hogy jelenleg alig beszél valaki a békéről, ehelyett szinte mindenki olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek az eszkaláció kockázatával járnak. Sérelmezte emellett, hogy nincs közvetlen kommunikáció a szembenálló felek között, illetve hogy a multilaterális intézmények eddig nem voltak képesek platformot biztosítani a párbeszédre. Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy még a kifejezetten az ezért létrehozott ENSZ sem volt képes erre, ráadásul szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi intézmények többségét inkább a konfliktus mélyítésére használták fel. A miniszter kijelentette: „úgy gondolom, hogy ezen intézmények átpolitizálása súlyos hiba, a párbeszéd platformjainak ellehetetlenítése pedig gyakorlatilag bűn”. „Az ENSZ-t nem a hasonlóan gondolkodó országok platformjaként hozták létre, hanem azért, hogy platformot teremtsenek olyan államok számára, amelyek akár háborúban vagy ellenséges viszonyban állnak egymással, hogy lehetőségük legyen egymással tárgyalni” – fogalmazott. Felszólalásában arra is kitért, hogy az ENSZ szeptemberi közgyűlésén ő volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki találkozott orosz kollégájával, és ezért is súlyos támadások érték. „Ez rendkívül riasztó, azt mutatja, hogy komoly erők vannak világszerte, amelyek nem akarják újranyitni a kommunikációs csatornákat. Márpedig ha ezt nem tesszük meg, az azt jelenti, hogy még a reményét is feladjuk a békének” – vélekedett. A béketeremtés érdekében mielőbbi amerikai-orosz tárgyalásokat sürgetett, és hozzátette, hogy ezt a nemzetközi közösségnek is szorgalmaznia kellene. Ha az ENSZ nem képes erre, az felvetné a kérdést, hogy akkor mégis mire költik a működésére fordított rengeteg pénzt – mondta. (MTI)
…
