Fa, olaj, pellet, légkondicionáló és felületfűtés – erre érdemes figyelni a szakértő szerint
Az elszabadult gázárak a magyarok többségének már most komoly fejtörést okoznak hóvégén, pedig még be sem köszöntött a tél. Sokan olyan alternatív megoldásokat keresnek, amivel a gázfűtés – részben vagy teljes egészében – kiváltható. Ha azonban szeretnénk hosszú távon is búcsút mondani a gázszámlának, érdemes a beruházás előtt átgondolni, hogy az egyes fűtési alternatívák milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak. A szakértő sorra vette a lehetséges megoldásokat.
Sántha Endre, aki 25 éve foglalkozik fűtési rendszerekkel. A szakember tapasztalatai szerint a következő lehetőségek közül érdemes átgondolni, hogy a saját környezetében ki melyiket látja megoldhatónak a gázzal működő hagyományos rendszerek helyett:
Fatüzelés. A fával való fűtés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ha van fatüzelésre alkalmas berendezésünk,
például kályhánk, cserépkályhánk, kandallónk, ráadásul a tűzifa vásárlására most állami támogatás is jár.
Azonban fontos arra is gondolni, hogy ez a viszonylag olcsó megoldás rossz hatásfokú fűtést eredményez, és
további olyan költségeket is rejt magában, mint például a rendszeres kémény takarítás. A fatüzelés ezen felül
komoly fizikai munkát igényel, hiszen a tüzelőanyagot fel kell hasogatni, majd a szárítást követően a
tárolóhelyre kell szállítani, és a keletkezett hamut is rendszeresen el kell takarítani.
Olajkazán. Az olajjal való fűtés esetén számíthatunk a legkellemetlenebb „mellékhatásokra”, hiszen az olaj
égetésekor jellegzetes, erős szag keletkezik, ráadásul az olaj a fánál lényegesen hamarabb képez jelentős
koromréteget a kémény belsejében, amit emiatt sűrűn kell tisztítani. Ráadásul az olaj jellemzően nem
lényegesen olcsóbb a gáznál, és a tárolása is körültekintést igényel.
Pellet. A fapelletek, és a fabrikettek lényegében összepréselt faforgácsból állnak, és ez a megoldás jóval
tisztább, mint a tűzifával vagy az olajjal való fűtés. Viszont drágább, mint a tűzifa, és a pellettel való fűtés
kifejezetten nagy helyigényű a tárolás, és maga a nagyméretű kazánnal való tüzelés miatt is. Fontos, hogy a
pelletet nem lehet vizes, nyirkos helyen tárolni, mert az átnedvesedett tüzelőanyag lényegesen rosszabb
hatásfokkal ég.
Légkondicionáló. A klíma fűtés üzemmódra való kapcsolása kézenfekvő megoldás lehet mindazok számára,
akik a nyári meleg miatt már korábban beszereztek légkondicionálót, vagy egyszerre szeretnék megoldani a
fűtés és a hűtés kérdését. Azonban a klíma viszonylag rossz komfortérzetet eredményez, hiszen a falakat és
a lakótérben található tárgyakat lassan melegíti fel, illetve a levegő befúvás által huzatérzetet okoz. Ráadásul
száraz levegőt eredményez, felkavarja a lakásban található port, és akár legionella betegséget is okozhat.
Üzemeltetéséhez azonban csak a karbantartást, illetve az áram árát kell megfizetni, ami jelenleg lényegesen
kedvezőbb a gáz áránál.
Felületfűtés. Ezek a rendszerek sugárzásos hőleadást eredményeznek, így a klímafűtéssel szemben nem a
levegőt, hanem magukat a falakat, illetve a berendezési tárgyakat melegítik fel, ezáltal sokkal kellemesebb
hőérzetet nyújtanak. Jobban is tartják a meleget, így ajtónyitásnál, szellőztetésnél nem „szökik el” a hő, még
akkor sem, ha az épület nincs felújítva. A felületfűtési rendszerrel egy csapásra megoldódhat a nyári hűtés
kérdése is, hiszen attól függően, hogy milyen hőtermelő egységet választunk, lehetőség nyílik a helyiségek
hűtésére is. Ez egyszeri beruházást, például hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, folyadékhűtő beüzemelését
jelenti, ám ezek mindegyikének energiaigénye lényegesen alacsonyabb a gázzal való fűtésnél, vagy a
légkondicionáló üzemeltetésénél, és rendszeres karbantartást sem igényel. Ráadásul a hőszivattyú ún. „H”
tarifával, azaz a megújuló energiaforrásokra érvényes kedvezményes áramtarifával működtethető.
A fentiek közül a szilárd és olajtüzelés jelentősen károsítja a környezetet, tehát a reális megoldást a hőszivattyú és felületfűtés együttese jelenti.
