Az Online Számla rendszer adatainak elemzése után került a NAV látókörébe egy irodatechnikai eszközök számlázására specializálódott adózói kör.
A láncolatban részt vevő társaságok Ausztriából származó nyomdaipari eszközöket számláztak egymásnak úgy, hogy a lánc végén szereplő magyarországi társaság az adót levonhassa anélkül, hogy azt korábban a költségvetésnek megfizették volna.
Az osztrák cégektől származó árut először szlovákiai társaságoknak számlázták ki, majd nem működő magyarországi cégek közbeiktatásával hozták belföldre. Ezek a társaságok jellemzően közvetlenül a számlákon szereplő ügyletek lebonyolítása előtt alakultak, a bevallási és áfafizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ügyvezetőik elérhetetlen, többségében ukrán állampolgárok voltak. A lánc szervezői, ha érzékelték, hogy ezekre a cégekre a NAV felfigyelt, azonnal kivették őket a számlázási láncból, és helyettesítették egy hasonló, új résztvevővel. Ezek szerepe kizárólag abban állt, hogy a nevükben kiállított számlák áfatartalmát a haszonhúzó társaságok levonhassák.
A vizsgált cég az ellenőrzött időszakban összesen hat ilyen társaságtól fogadott be számlákat. A fiktív számlákat levonó társaság úgy utalt több tízmillió forintos összegeket előre a mesterségesen közbeiktatott cégeknek, hogy előtte kizárólag e-mailben tartották a kapcsolatot, és semmilyen biztosítékot nem kért, és nem is kapott a későbbi teljesítésre. A tranzakciók gazdaságilag teljesen irracionálisak voltak, kizárólag arra szolgáltak, hogy a frissen alapított cégek kifizethessék a nyomdaipari termékeket az áruval valóban rendelkező közösségi szereplőknek.
A számlázás útja eltért az áru tényleges útjától, és az áruk raktározása is olyan cégeknél történt, amelyek szolgáltatását a közösségi partner, illetve a vizsgált kft. rendelte meg, a mesterségesen közbeékelt társaságok kihagyásával.
A NAV megtagadta a fiktív számlák utáni adólevonási jogot és több mint félmillárd forintos adóhiányt állapított meg.
