A homlokba injekciózott botulinum toxin (BTX) segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében a Semmelweis és a Hannoveri Egyetem új, közös kutatása szerint. A Scientific Reports nevű szaklapban megjelent tanulmányban arról olvasni, hogy a vizsgálatba bevont ún. borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása. Az új eredmények összhangban állnak korábbi kutatásokkal, melyek szerint a BTX hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is.
A Semmelweis Egyetem kihelyezett német tagozata, az Asklepios Campus Hamburg, valamint a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a homlok izmaiba fecskendezett botulinum toxin (BTX, vagy ahogy sokan ismerik, a botox) az érzelmi ingerek feldolgozását és az impulzív viselkedést.
A vizsgálatba 45, borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő nőt vontak be, akiknél állapotuk miatt olyan szélsőséges személyiségjegyek és érzelmi megnyilvánulások kerülnek előtérbe, melyek nagymértékben megnehezítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. A páciensek az átlagosnál fokozottabban élik meg a negatív érzelmeket mint a düh vagy a félelem.
A kutatásban résztvevők egyik csoportja BTX injekciót kapott, a többiek pedig akupunktúrás kezelésen estek át. Az eljárások előtt és 4 héttel utána egy úgynevezett go/no go választásos feladatot kellett végrehajtaniuk: meg kellett állniuk, hogy különböző társasági szituációkra reagáljanak, melyeket egy számítógépen prezentáltak nekik.
„Korábbi kutatásokra alapozva azt feltételeztük, hogy ha a homlokizmokat BTX injekcióval ellazítjuk, megszakítunk egy visszacsatolási folyamatot az arc és az agy között, és ezzel csökkenthetjük ezeket a negatív érzelmeket” – magyarázta dr. Axel Wollmer, a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktató-kutatója. A tanulmány levelező szerzője hozzátette:
Az fMRI felvételeken az látszott, hogy a BTX injekcióval kezelt pácienseknél csökkent az agy amygdala régiójának aktivitása, amely a negatív érzelmek feldolgozásért felelős, így az fMRI felvételek segítségével elsőként sikerült bizonyítani, hogy a BTX módosíthatja ennek a gyakori pszichés problémának a viselkedésbeli és idegrendszeri tüneteit.
Az úgynevezett facial feedback hipotézis (az arc és az agy közötti visszacsatolási teória) vezető szerepet játszott az elmúlt évtized BTX-kutatásaiban. Ennek lényege, hogy a negatív érzelmek a homlok középső részének alsó szakaszában, a szemöldökök közötti részben fejeződnek ki. Amikor mérgesek vagy feszültek vagyunk, hosszanti ráncok jelennek meg az orr gyökere felett. Az ide fecskendezett BTX hatására lebénulnak a szemöldökök közötti izmok, és minthogy az arckifejezés és a pszichés állapot szorosan összefügg egymással, az izmok ellazítása csökkenti az érzelmek intenzitását is – ismertette dr. Axel Wollmer.
Ugyanakkor korábbi kutatások arra engednek következtetni, hogy az izmok és az agy közötti visszacsatolási folyamat nem csak a homlok régiójában működhet.
Egy 2021-es tanulmányban a német tudósok a Kaliforniai San Diego Egyetemmel együttműködésben azt találták, hogy a botulinum toxin a szorongást is enyhítheti. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) adatbázisában 40000, BTX-kezelésen átesett beteg visszajelzéseit elemezték – a pozitív mellékhatásokra fókuszálva. Itt a páciensek nemcsak kozmetikai céllal kaptak botulinum toxint és nemcsak a homlokizmaikba, hanem más betegségek kezelésére is – például a fejizmokba migrén, a felső és alsó végtagokba görcsös összehúzódások vagy a nyaki izmokba nyakmerevség ellen. A kutatók azt találták, hogy a szorongásos rendellenességek 22-72 százalékkal kevesebbszer fordultak elő ezeknél a pácienseknél, mint azoknál, akiket más terápiával, nem botulinum toxinnal kezeltek hasonló betegségek miatt.
Ebből arra következtettek, hogy vagy a BTX-szel kezelt izomcsoportok idegei kommunikálnak az aggyal valamilyen testi visszacsatolás formájában, vagy a botulinum toxin jut be valahogyan a központi idegrendszerbe.
Ugyanezt az adatbázist a szakemberek már 2020-ban is elemezték, akkor a BTX injekciók lehetséges antidepresszáns hatásait vizsgálva. Arra jutottak, hogy azt nemcsak a depresszió kezelésére lehetne használni, ahogy azt már korábbi kutatások is sugallták, hanem a BTX védelmet is nyújthat a depresszió kialakulása ellen.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban világszerte. A szokásos kezelési módszerek mint a pszichoterápia vagy az antidepresszáns gyógyszerek csak részlegesen hatékonyak a kezelt betegek körülbelül egyharmadánál, ezért szükség van új módszerek fejlesztésére, és a botulinum toxin injekciónak itt lehet szerepe” – hangsúlyozta dr. Wollmer.
Az Asklepios Campus Hamburg (ACH) a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Külső képzőhelye, melyet 2008-ban alapítottak. Az egyetem német nyelven tanuló hallgatói az első két év elméleti képzése után a harmadik évtől Hamburgban, az ACH-n folytathatják tanulmányaikat. 2022 nyarán 54 diák szerzett diplomát Hamburgban, így a Magyarországon tanulókkal együtt összesen 187 orvos és fogorvostanhallgató végzett az egyetem német nyelvű képzésein a 2021/2022-es tanévben.
Fotó: iStock – Ihor Bulyhin (illusztráció); Portré: Dr. Axel Wollmer – Asklepios Campus Hamburg, Semmelweis Egyetem
