Szemészeti problémákat is okozhat az alvászavar
Aludni jó. Gyakran mondogatjuk is, hogy az alvás az egyik legjobb dolog a világon. De igazából nem csupán, hogy az egyik legjobb dolog, hanem az életfontosságú funkcióink egyike is. Mert mi történne velünk, ha teljes alvásmegvonásban lenne részünk? Először is a mentális funkcióink csökkennének, redukálódnának a kognitív képességeink, megváltozna a viselkedésünk, végül pedig pszichésen annyira legyengülnénk, hogy akár életveszélyes állapotba is kerülhetnénk. De ha nem is veszünk ennyire szélsőséges helyzetet, hogyha alvásunk mennyisége és minősége csökken, akkor számos egészségügyi problémával kell szembenéznünk.
„Bizonyított tény, hogy az alvás elsősorban az agyat, az agy regenerációját szolgálja, de az alvászavarok az extracerebrális, azaz az agyvelőn kívüli fiziológiás működést is befolyásolhatják” – kezdi dr. Nagy Attila pulmonológus, szomnológus, a SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértője. – „A tartósan fennálló alvászavar okozhat szív- és érrendszeri betegségeket, anyagcsere-rendellenességeket is. Az alvás ismert élettani következményeit figyelembe véve pedig az is tény, hogy komoly összefonódások lehetnek a szemészeti problémák és az alvászavarok között.”
A cirkadián ritmus, azaz a szervezet természetes belső biológiai órája minden élő szervezetben megtalálható. Szabályos napi ritmus szerint élünk, eszünk, iszunk, újulnak meg sejtjeink és hormonjaink, ennek megfelelően tudunk koncentrálni, pihenni, ennek köszönhető az aktuális mentális állapotunk is. Legszembetűnőbb változás a cirkadián ritmusban az alvás és ébrenlét fázisainak váltakozása, amely más élőlényektől eltérően az emberben akkor működik jól, ha egy egységes etapban, lehetőleg megszakítások nélkül történik. Alvásunkat, cirkadián ritmusunk helyes működését leginkább a fény és a szervezetünk melatonin-szintje befolyásolja. Előbbinek köszönhető, hogy ha besötétedik, automatikusan álmosodni kezdünk, és általában kipattan a szemünk, ha a szobába reggel besüt a napfény.
„A cirkadián rendszer kialakításáért és fenntartásáért agyalapi mirigyünk egyik idegsejtcsoportja, a szuprakiazmatikus mag a felelős” – folytatja dr. Nagy Attila. –„Ez a sejtcsoport hozza összehangba a cirkadián ritmusunkat működtető külső-belső hatásokat. Ezt sok minden befolyásolja, a hőmérséklet, a napi tevékenységünk, mozgásmennyiségünk, stresszszintünk. Ha a cirkadián ritmusunk eltolódik, felborul, akkor a látásunkra is rossz hatással lehet. Tehát ha alvásunk zavarokkal terhelt, előbb-utóbb sajnos a látásunk is romlani fog.”
A leggyakoribb alvászavar, a légzéskimaradással járó alvási apnoé számos egyéb probléma mellett szintén sok szemészeti betegséget idézhet elő. Lehet mondani persze, hogy minden mindennel összefügg, hiszen az apnoé egyik legsúlyosabb következménye, az alváshiány miatt keletkező magas vérnyomás okozhatja a hypertenzív rethinopathiát, a felborult ritmus miatt kialakuló 2-es típusú cukorbetegség pedig a diabetes rethinopathiát. A rethinopathia a retina érkárosodása, mely közvetve így valóban az alváshiánynak, vagy legalábbis a pihentető alvás hiányának a számlájára írható. Ugyancsak előfordulhat a retina vénájának elzáródása, illetve nagyon sok akut optikai elváltozást, egyoldali látásvesztést diagnosztizáltak, alvászavaros betegeknél, és az éleslátás helyett sokaknál alakul ki szemfenékprobléma is. A stressz és az alváshiány miatt sokat dörzsölhetjük szemünket, amely egy idő után hajlékony szemhéj szindrómához is vezethetnek.
„Ha a szemhéj nem tud megfelelően záródni éjszaka, ez fájdalommal járhat, irritációt, szárazságot, idegentest-érzetet, vagy éppen túlzott mértékű váladékozást okozhat” – mondja dr. Nagy Attila. –„Az alvászavar központban végzett vizsgálatok során nagy százalékban találkozunk a pácienseknél a felsorolt szemészeti problémák valamelyikével, amelyen enyhébb esetben szemcsepp, később pedig csak sebészi beavatkozás segíthet. Ezeket a kellemetlenségeket jobb megelőzni, elkerülni, így azt javasoljuk, aki alvásában problémákat észlel, mielőbb forduljon alvászavarral foglalkozó szakemberhez.
