Fogvatartás és tisztességes eljárás Menekültek és külföldiek jogai
A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába – és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát.
Az iráni férfi hiába várakozott Szerbiában, hogy beengedjék menedéket kérni a magyar tranzitzónába. Ezért 2016. szeptember 2-án szabálytalanul lépte át a határt egy szintén iráni sorstársával. Hazájában keresztény hitre tért át, emiatt életveszélyben volt, ezért volt szüksége védelemre.
Mikor a rendőrök elfogták, a férfi jelezte, hogy menedéket szeretne kérni. Ahelyett, hogy rögzítették volna a személyes adatait és a menekültügyi hatóságnak átadták volna a menedékkérőt, a rendőrök megbilincselték. Kutyát uszítottak rá és durván bántalmazták. Majd arra kényszerítették társával együtt, hogy a sérüléseik ellenére gyalog távozzanak a határkerítés kapuján át Szerbiába. Rajtuk kívül aznap még 74 embert kényszerítettek át így, megfelelő eljárás nélkül.
Mindezt egy 2016-os törvénymódosítás tette lehetővé. A visszakényszerítések azóta is napi rutinnak számítanak az itt védelmet kérni szándékozó menedékkérőkkel szemben. Ezzel az eljárással szemben nálunk semmilyen jogorvoslat nem létezik, ezért az iráni menekülő a strasbourgi bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. Azt kívánta elérni, hogy állapítsa meg a bíróság: azzal, hogy mindenféle eljárás nélkül – és a menedékkérelmezés ellenére, azt „meg sem hallva” – embereket automatikusan a határkerítés szerbiai oldalára kényszerítenek a hazai hatóságok, az állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát. A kollektív kiutasítás ugyanis pont ezt jelenti: bárkit mindenféle egyéniesített eljárás, megtámadható döntés nélkül toloncolnak ki egy országból. Ezt tegnapi ítéletében ismét megállapította az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Emellett azt is kimondta, hogy a – sokszor erőszakos – visszakényszerítések elleni jogorvoslat teljes hiánya pedig a hatékony jogorvoslathoz való jogtól fosztja meg az ilyesfajta rendőri intézkedések áldozatait.
Immár ez a második hasonló tárgyú ítélete a strasbourgi bíróságnak. Tavaly nyáron a Magyar Helsinki Bizottság egy másik visszakényszerített ügyfele nyert pert a magyar állammal szemben.
„Mindkét ítélet túlmutat a panaszosok egyedi ügyein, hiszen hozzájuk hasonlóan azóta is menedékkérők tömegeit pakolják át a határkerítésen önkényesen. Nekik is reményt ad sorstársaik kitartása. A hasonló ügyekben várható ítéletek pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy végre véget vessünk ennek a szégyenteljes gyakorlatnak. Mi továbbra is ezen dolgozunk” – mondta Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki mindkét győztes perben képviselte a panaszosokat.
Nagyon fontos az is, hogy bár az Európai Unió Bírósága már 2020 decemberének az uniós jogba ütközőnek ítélte a hazai szabályozást, a gyakorlat mégis töretlen, a visszakényszerítések száma pedig folyamatosan nő.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a határvadászok avatásán buzdított tömeges jogsértésre: „A migránsoknak meg kell érteniük, hogy itt úgysem jöhetnek át, és önök azok, akiknek ezt meg kell értetni velük, mert önök határvadászok feltartóztatják, ha kell megkeresik, megtalálják, elfogják és határozottan ki is tessékelik őket Magyarországról. Egytől egyig. Nincs kivétel.”
Tisztességesen működő jogállamban a határvadász (rendőr) sem lehet egyszerre ügyész, bíró és ítéletvégrehajtó. Nem intézkedhet válogatás nélkül, nem teheti azt a külföldiekkel sem, hogy bár elfogja őket, még a nevüket sem rögzíti. Embernek kell őket tekintheti, és bármit mondjon is a miniszterelnök, az alapjogok őket is megilletik. Nem lehetnek eleve törvényen kívüliek, akikkel szemben olyanok intézkednek, akiknek nincs semmiféle jogállami és emberiességi kontrollja – ezt erősítette meg a strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete.
Fotó: MTI
