Fogvatartás és tisztességes eljárás Jogállam Menekültek és külföldiek jogai
Nagy jelentőségű ítéletet hozott ma az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely eddig megkövetelte, hogy az indoklás nélküli szakhatósági állásfoglalásokat a hazai menekültügyi hatóság perdöntőnek tekintse, és attól ne térjen el. Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet.
A hazai menedékjogi törvény 2009 óta kimondja, hogy ha az adott menekültügyi eljárásban születik szakhatósági vélemény, akkor „a szakhatóság állásfoglalásától a menekültügyi hatóság nem térhet el”. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ha valamelyik nemzetbiztonsági hatóság a menekülővel vagy itt élő, már elismert menekülttel kapcsolatban valamiért nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozik, akkor a menekültügyi hatóság kizárólag egyféle döntést hozhat: megtagadja az elismerést vagy visszavonja a menekültstátuszt. A menekültügyi hatóság tehát függetlenül attól megfellebbezhetetlenül bizonyítottnak tekinti az állásfoglalást, hogy az annak indokául szolgáló információkat sem a menekültügyi hatóság, sem a menekült nem ismerhette meg.
Bár a minősített adat védelméről szóló hazai törvény alapján elvileg kérhető a minősített személyes adatokkal kapcsolatos megismerési engedély, ilyen engedélyt azonban nem adnak ki. De ha ki is adnák, a megismert információkról nem lehet beszélni a menekültügyi eljárásban. Ebből következően maga a menedékkérő vagy a már korábban védelmet kapott, de felülvizsgálat alá vont menekült sem tud ellene védekezni.
Ez a „kafkai szabályozás” mindig is probléma volt, mert embereket úgy lehetett jogaiktól megfosztani és kiutasítani az országból, hogy ők nem ismerhették meg az indokokat, és nem védekezhettek ellenük.
Ráadásul az utóbbi időben feltűnően elharapózott az a gyakorlat, hogy a menekültügyi hatóság az általa sem ismert tartalmú szakhatósági vizsgálatok nyomán szüntette meg automatikusan a menekültek védelmét. A Magyar Helsinki Bizottságnak több ügyfelével is ez történt, és úgy kellett bíróság előtt védekeznie, hogy nem tudhatta meg mi miatt tekintik őt kockázatosnak.
A civil jogvédő szervezet egyik ügyfele például egy idős orosz nő, aki húsz év óta él itt, magyar a férje, és semmiféle politikai tevékenységet nem folytat. Az a GM is ilyen ügyfelük, akinek ügyében ma döntött az Európai Unió Bírósága (EUB). A mai ítélet értelmében a magyar hatóságoknak és bíróságnak lehetővé kell tennie, hogy ő és képviselője, Pohárnok Barbara ügyvéd végre megismerhesse majd a Fővárosi Törvényszék előtt folyó perben, hogy milyen bizonyítékok alapján készült a szakhatósági állásfoglalás.
De az EUB döntésének a jelentősége túlmutat az egyedi ügyön.
A luxembourgi bíróság ugyanis általánosságban is kimondta, hogy a hazai szabályozás ellentétes az uniós joggal. Ezért a menedékkérőknek automatikusan hozzáférést kell biztosítani a szakhatósági állásfoglalás meghatározó lényegéhez, hogy érdemben védekezhessenek vele szemben. Nem elegendő az, hogy a per során a hazai bíróság megismerheti ugyan annak tartalmát, de a menekült meg nem.
Az EUB azt is egyértelművé tette, hogy a nemzetbiztonsági szakhatóságok nem vehetik át a menekültügyi hatóság szerepét. Utóbbinak kell ugyanis a lényeges tényeket és körülményeket mérlegelve dönteni arról, jár-e vagy sem a nemzetközi védelem, nem pedig más, nem erre a feladatra felhatalmazott hatóságoknak. Tehát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak a határozatában ezentúl fel kell tüntetnie azokat az okokat, amely miatt a védelmet visszavonta, megszüntette, nem újította meg vagy a védelemből kizárta az egykori menekültet.
A menekültügyi hatóság mostantól magyar törvénnyel sem kötelezhető arra, hogy elfogadja a szakhatóságok indoklás nélküli állásfoglalását.
„A nemzetbiztonsági szempont érvényesítése fontos része a menekültügyi és a külföldiek tartózkodásával kapcsolatos eljárásoknak is. Ezzel civil jogvédőként is tisztában vagyunk. Az viszont elfogadhatatlan, hogy az ilyen, tartalmukban megismerhetetlen állásfoglalásokat aduászként használják fel. Senki nem szeretne olyan önkényes állami eljárások alanyává válni, ahol nem ismerheti meg az ellene felhozott vádakat, és nem tudja, mi ellen is kellene védekezni. Ezért aztán ügyvédként és állampolgárként is üdvözlöm az EUB mai ítéletét” – szögezte le Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
