A kormány kizárólag a magyar érdekek szempontjából tekint az energiaellátással kapcsolatos európai uniós javaslatokra, a megfogalmazott álláspontoknak nincs sem ukrán, sem orosz aspektusa – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután finn kollégáját fogadta csütörtökön.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Pekka Haavistóval tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy finn külügyminiszter tizenkét éve nem járt Magyarországon, és úgy vélekedett, hogy a két nemzet közötti barátság és rokonság ennél intenzívebb kapcsolattartás igényelne. Aláhúzta, hogy mindkét ország az EU keleti végén fekszik, ezért különösen súlyosan érinti a magyarokat és a finneket is az ukrajnai háború, amelynek nyomán már 1,3 millió menekült érkezett Magyarországra. Hangsúlyozta, hogy Európában „drámai krízishelyzet” alakult ki az energiaellátás területén, ami egészen addig fenn is fog maradni, amíg érvényben van az Oroszországgal szembeni szankciós rezsim. „Támogatunk minden olyan javaslatot, amely segít minket az energiaellátás biztosításában, és nem támogatunk egyetlen olyan javaslatot sem, amely nem segít minket ebben” – fogalmazott. „Amikor az energiaellátás területén tett javaslatok kapcsán fogalmazzuk meg a véleményünket, abban kizárólag magyar nemzeti szempontot érvényesítünk, annak nincsen sem ukrán, sem orosz aspektusa, kizárólag a magyar érdek számít” – tette hozzá. Szijjártó Péter üdvözölte a gázársapka bevezetésére vonatkozó javaslat visszavonását, mondván, hogy az az orosz gázszállítások leállításával, s ezáltal a magyar energiabiztonság derékba törésével járt volna. A többi friss brüsszeli javaslat kapcsán kiemelte: azenergiafelhasználás visszaszorítását csak önkéntes alapon, az energetikai adókivetéseket pedig nemzeti keretekben támogatja a kormány. „Azt szeretnénk, ha csak olyan európai javaslatok születnének, amelyek valójában fizikai, ténybeli, s nem valamiféle politikai vagy ideológiai kérdésként kezelik az energiaellátást” – szögezte le. A miniszter ezt követően a kétoldalú kapcsolatokat méltatta, az ENSZ szervezeteiben folytatott együttműködést, a tavaly 650 millió eurós értéket elérő kereskedelmi forgalom további növekedését, illetve azt, hogy mintegy hetven finn vállalat több mint ötezer embernek ad munkát hazánkban. Beszélt az emberek közötti kötelékekről és a biztonsági együttműködésről is, példaként említve az ötvennégy testvárosi kapcsolatot, továbbá a Helsinkiben működő Hibrid Fenyegetések Elleni Kiválósági Központban dolgozó magyarokat. Valamint kitért a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc terén képviselt hasonló álláspontra is. Újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter arról számolt be, hogy előző nap kellemes, másfél órás beszélgetést folytatott az új amerikai nagykövettel. Szavai szerint ennek során nem a két ország között meglévő nézetkülönbségeket próbálták rendezni, pusztán felmérték, hogy számíthatnak-e a másikra a kapcsolatok javításában. „A személyes elkötelezettség mindkettőnk részéről megvan” – összegzett. Az Európai Parlamentben megszavazott Magyarország-jelentéssel kapcsolatban kijelentette: az EP „jól fizetett képviselői” jobban tennék, ha „mindenfajta igaztalan vádak ismételgetése” helyett a valós európai problémákkal foglalkoznának, például azzal, hogy hogyan segítsenek az embereknek, miután a szankciók nyomán háromszorosára-négyszeresére emelkedtek az energiaárak. „Kikérjük magunknak, hogy egyesek Strasbourgban meg Brüsszelben azt gondolják, hogy a magyar emberek nem elég érettek ahhoz, hogy döntést hozzanak a saját jövőjükről” – mondta. A tárcavezető a paksi bővítésről szólva hangsúlyozta, hogy az EU világosan kimondta, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása nem esik semmilyen korlátozás alá. „Látjuk, hogy vannak mindenfajta törekvések, hogy kis botokat dugjanak a küllők közé, de aki a magyarországi nukleáris beruházást hátráltatja, az szembemegy az európai szabályokkal és megsérti a mi nemzeti szuverenitásunkat is” – figyelmeztetett. (MTI)
