Az allergia mára népbetegséggé vált, ősszel leggyakrabban a pollenek és egyes kültéri penészgombák okoznak légúti panaszokat. Érdemes szakorvoshoz fordulni, aki nem csak a pontos diagnózist állítja fel, de segít a tünetek kezelésében is.
Az allergia mára népbetegséggé vált
Az allergiás betegek száma folyamatosan növekszik, becslések szerint a világ népességének legalább 20%-át érinti a betegség, Magyarországon az előfordulási arány 6,2% körül van. Általánosságban a leggyakoribb allergiás betegség a légúti allergének által kiváltott asztma, ezt követi az allergiás rhinitis (szénanátha) és a különböző ételallergiák (ezeket főként a tojások, a tej, a mogyoró, a dió, a kagyló, a szója, a búza és a hal váltja ki). Nyár végén és ősszel jellemzően a különböző pollenek – például parlagfű, feketeüröm, csalánfélék, lándzsás útifű- valamint a nedves időben jól szaporodó kültéri penészgombák spórái okoznak panaszokat. Az allergia kialakulásával kapcsolatban Dr. Dózsa Izabella, az Affidea Magyarország allergológus szakorvosa elmondta: „Mindenképpen fontos a genetikai hajlam, ha például az egyik vagy mindkét szülő ebben a betegségben szenved, akkor 30-75%-os esély van arra, hogy a születendő gyermek is allergiás legyen. Bár az allergia okai egyértelműen nem tisztázottak, de számos civilizációs ártalom elősegítheti megjelenését: például a terhesség alatt, a születés körül és az után jelentkező allergén hatások, az anya dohányzása, a fejlődő immunrendszert ért fertőző hatások, ill. védőoltások, stressz, hormonális változások, lelkiállapotok, lakhatási körülmények, környezetszennyezés és táplálkozási szokások stb.”
Hogyan különböztethető meg a pollenallergia a megfázástól?
Ősszel, járványos időszakban néha nehéz megkülönböztetni a pollenallergia, illetve a vírusok okozta légúti tüneteket. Az orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, könnyezés ugyanis nemcsak az pollenallergiára jellemző, hanem a különböző légúti fertőzésekre is. Ugyanakkor megfázás esetén egyéb tünetek is társulhatnak – például fejfájás, hőemelkedés vagy láz, rossz közérzet, gyengeség, levertség, ami egyértelműen valamilyen fertőzésre utal. Mindemellett a vírusos felsőlégúti betegségek általában 1-2 hét alatt gyógyulnak, így, ha valakinél legalább négy héten keresztül fennállnak a panaszok, akkor allergiára kell gyanakodni. Azok a betegek, akik már évek óta pollenallergiával küzdenek, általában már saját tapasztalat alapján sikeresen elkülönítik az allergiát a megfázástól. Újonnan megjelenő allergia gyanúja esetén érdemes szakorvoshoz fordulni, aki kikérdezéssel és a tünetek kiértékelésével, valamint allergia teszttel (bőrön végzett prick teszt vagy vérből való allergén specifikus ellenanyagok kimutatásával) állítja fel a pontos diagnózist.
Az allergiás panaszok enyhítéséről dióhéjban
A felső légúti allergia okozta panaszok enyhítésével kapcsolatban Dr. Dózsa Izabella elmondta: „A kezelés minden esetben személyre szabott és a tünetekhez igazodik, a bázis terápia általában egy antihisztamin tabletta pollenszezonhoz igazodó rendszeres szedése, ezekből én azokat az újgenerációs változatokat ajánlom, amelyek mellékhatásként nem okoznak álmosságot és gyulladáscsökkentő hatásuk révén még az orrdugulást is enyhíthetik. Szükség esetén ezt ki lehet egészíteni szteroidos orrsprayvel, illetve szemcseppekkel is.” Természetesen a betegek életmódja is elősegítheti a panaszok csökkentését. Pollenallergia esetén érdemes esténként a hajból, szakállból, a bőrről leöblíteni a polleneket, illetve a ruházatot beltérben kell szárítani, mivel szabad levegőn a nedves ruhára könnyen rátapadnak a pollenek. Javasolt a kültéri tevékenységet, sportot akkorra időzíteni, amikor kisebb a levegőben a pollenkoncentráció vagy éppen esőt követően. A pollenkoncentráció reggel 5 és 10 óra között, valamint meleg, száraz, szeles időben különösen magas, a tervezéshez célszerű követni a rendszeres pollenjelentéseket is. Sporttevékenységhez inkább javasolt a zárt, légkondicionált helyek használata, mintsem a panaszok miatt lemondani a rendszeres mozgásról. Dr. Dózsa Izabella hozzátette: „Tapasztalataim szerint a szezonálisan alkalmazott hisztaminszegény étrend szintén segíthet, hogy a beteg könnyebben átvészelje a pollenszezont, így hatékonyabb lehet a gyógyszeres kontroll is. Általában ételnapló vezetését javaslom, amelyben szerepel az elfogyasztott ételek hisztamintartalma is, ezek segítségével egyéni tapasztalattal döntheti el a beteg, hogy melyik ételtípus esetén erősödnek a tünetei és melyiknél nem, így mit érdemes pollenszezonban kerülnie. Magas hisztamintartalommal bír például a banán, eper, csokoládé, bizonyos sörök, vörösbor, fehérbor, penészes sajtok, érlelt sajtok, füstölt készítmények (a részletes adatok letölthetők a netről). Szintén általános tapasztalat, hogy a tartósan magas stressz rontja az allergiások állapotát, így javasolt a nyugodt kiegyensúlyozott életmódra törekedni.”
