A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.
A munkában töltött éveik hosszától függően akár öthavi fizetésüknek megfelelő végkielégítéstől estek el azok az egészségügyi ágazatban dolgozók, akik azért vesztették el az állásukat, mert nem fogadták el a foglalkoztatásukra vonatkozó, 2021 márciusában életbe lépett új szabályozást.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nemcsak a már megszerzett tulajdon, hanem a jogszabályokon alapuló „váromány” önkényes elvétele ellen is véd az Alaptörvény. Csakhogy az Alkotmánybíróság semmi kivetnivalót nem talált a szabályozásban: határozatában úgy ítélte meg, hogy az érintett dolgozóknak nincs alapjuk a végkielégítés követelésére, mivel a közalkalmazotti törvény nem írja elő a végkielégítést arra az esetre, ha a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság nem ért egyet ezzel a döntéssel. Annak értelmében ugyanis a jogalkotó bármikor kijátszhatja a végkielégítésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy törvényi úton szüntet meg foglalkoztatási jogviszonyokat. Ez álláspontunk szerint kiüresíti a végkielégítés nyújtotta védelmet.
Az Alkotmánybíróság azonban nem csupán tartalmilag hibázott, hanem a rá vonatkozó eljárási szabályokat sem tartotta be. A testülethez panasszal fordulók ugyanis semmilyen információt nem kaptak arról, hogy mi lett az általuk benyújtott panasz sorsa.
Mivel a magyar jogrendszerben már nincs kihez fordulni, az érintettek mehetnek a strasbourgi bírósághoz, amely kártérítést is megítélhet, ha úgy látja, hogy a végkielégítés elvonása, valamint az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó szabályok megsértése csorbítja az emberi jogaikat.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ beadványmintát és kitöltési útmutatót készített a strasbourgi eljárás megindításához. Fontos, hogy a bírósághoz csak azok fordulhatnak, akik alkotmányjogi panaszt is benyújtottak, és ezt igazolni tudják. Mivel az érintettek az Alkotmánybíróságtól semmilyen értesítést nem kaptak a panaszuk elbírálásáról, nekik a strasbourgi kérelem beadása előtt az Alkotmánybírósághoz kell fordulniuk egy igazolásért arról, hogy a februári határozat az ő ügyük eldöntését is jelentette. A két szervezet útmutatójában szerepel minta egy ilyen tartalmú igazolás kikérésére is. Fontos az is, hogy az igazolás átvétele után a panaszosoknak négy hónapon belül be kell nyújtaniuk a beadványukat a strasbourgi bírósághoz.
A mintabeadvány itt érhető el, a kitöltését segítő tájékoztató pedig itt.
Minden információt és letöltendő dokumentumot a strasbourgi eljárás elindításához ide gyűjtöttünk össze.
Ha az érintett egészségügyi dolgozóknak további kérdései merülnek fel, melyekre az útmutatóból nem kapnak választ, a két szervezethez fordulhatnak segítségért:
Magyar Helsinki Bizottság: a jogisegitseg@helsinki.hu címen
Társaság a Szabadságjogokért: https://tasz.hu/ingyenes-jogsegelyszolgalat
A két civil jogvédő szervezet teljes közleménye itt olvasható: https://helsinki.hu/strasbourgi-birosag-vegkielegitesuktol-megfosztott-egeszsegugyi-dolgozok/
