A Magyar Nemzeti Bank 2008. március 1-jén vonta be a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. Akkor ez a döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. A készpénzállomány sokba kerül, mivel a cserének és a szállításnak is óriási költségei vannak.
Az azóta eltelt időben a pénzromlás üteme felgyorsult, ami a forint leértékelődéséből, az árak drasztikus emelkedéséből, a valós inflációból és a háztartások eladósodottságából is jól látszik. Még jobban szemlélteti azonban a pénzünk romlását, hogy az 5 forintos érme a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként. Ennek oka, hogy az 5 forintos súlya 4,2 gramm, anyaga réz, cink és nikkel. 238 darab 5 forintos érme ad ki egy kilót, ami jelenleg 1.190 forintot ér. A háztartási sárgarézhulladék kilós átlagára a színesfém-átvevőknél azonban 1.500 forint. Az ipari piacokon jelentkező fémhiány és a forintromlás miatt nem várható, hogy ez lefelé mozdulna. Láthatjuk tehát, hogy ha az 5 forintost a háztartási sárgaréz-hulladékba leadhatnánk, legalább 300 forintot keresnénk rajta.
A hulladékár többszöröse lehet az alapanyagárnak: csak sárgaréztartalommal számolva 1 kg alapanyag 6 000 forint körül van, így 1 db 5 forintos akár 25 forintba is kerülhet, amihez hozzáadódik a nikkel, az érmeverés, a szállítás, a tárolás és az egyéb költségek. Felmérések szerint a készpénzhasználók 62 százaléka szerint nincs szükség 5 forintosokra.
A héten írásban fordultam Matolcsy György bankelnökhöz. Többek között arról kérdeztem, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében hány milliárd forint veszteséget termel az 5 forintosok forgalomban tartása? Illetve, hogy a Nemzeti Bank mikor tervezi végre bevonni az óriási veszteségeket termelő 5 forintos érméket?
A Jobbik takarékos és okos állami működés híveként azt szorgalmazza, hogy az állam ne a magyar polgárokat sarcoló megszorításokkal kezelje a költségvetés helyzetét, hanem magán spóroljon!
Balassa Péter, országgyűlési képviselő
