Egy baktérium és a kontrollálatlanul szedett gyógyszerek felelnek a gyomorfekélyek jó részéért. A fekély olykor rosszindulatú daganatos elváltozás kialakulásához vezethet.
A gyomortükrözés elsősorban nem szűrő jellegű vizsgálat, hanem különböző tünetek okának feltárására használt eljárás, amelynek során a nyelőcsövet, a gyomrot és a vékonybél kezdeti szakaszát is megvizsgálják. „Ha valaki hozzánk érkezik vastagbéltükrözésre, akkor általában javasoljuk ugyanazon alkalommal a gyomortükrözést is. Gasztroenterológusként azt kell mondanom, hogy az életben legalább egyszer mindenkinek túl kellene esni egy endoszkópos gyomorvizsgálaton, csupán csak azért, hogy lássuk, hogy milyen a panaszmentes gyomornak az állapota, amit egyfajta viszonyítási alapként is fel lehet használni a későbbiekben.” – állítja Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője, gasztroenterológus. Ha huzamosabb ideje gyomorfájás áll fenn, ha indokolatlan fogyás, étvágytalanság, gyakori felhasi teltségérzés vagy puffadás, hányinger és hányás jelentkezik, akkor érdemes orvoshoz fordulni. A laborleletekben megállapított vashiány, vérszegénység, véres hányás vagy az úgynevezett szurokszéklet esetén minden esetben szükséges az endoszkópos vizsgálat.
Magyarországon igen gyakoriak a különböző gyomorbetegségek. Sok embert érint például a rekeszizomsérv, amely az állandó reflux és gyomorégés okozója lehet. Előfordulhat nyálkahártya metaplázia is, amely azt jelenti, hogy a gyomor-nyálkahártyára jellemző sejtstruktúrát (nyáktermelő mellék-sejtek, fő-sejtek és a gyomorsavat elválasztó sejtek) teljesen vagy részben vékonybélre jellemző sejtstruktúra váltja fel. Ez a daganatos elváltozások kialakulásának első lépése, így folyamatos megfigyelést igényel. Ezen túl előfordulhat a gyomorban atrófiás (a nyálkahártya sorvadásával járó) folyamat, ilyenkor a szervezet saját immunrendszere pusztítja a gyomornyálkahártyában lévő sejteket, s ennek nyomán gyulladás jön létre. A folyamatos gyulladás hosszú évek alatt szintén daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. Magyarországon évente körülbelül 2000 főnél diagnosztizálnak gyomorrákot, és további 4-500 embernél vékonybél daganatot.[1] Férfiaknál a gyomorrák gyakoribb, mint a nőknél.
Érdemes külön szót ejteni a Helicobacter pylori baktériumról, amely a gyomor leggyakoribb kórokozója és jelentős részben felelős a gyomorfekély kialakulásáért. Az emberiség 50 százalékában jelen van, a fejlődő országokban a lakosság 80-90%-a fertőzött, míg hazánkban a felnőttek közel fele. A fiatalabbak körében jóval ritkább az előfordulása, mint az idősebbeknél, ugyanakkor előbbiek fogékonyabbak rá. A Helicobacter pylori csak emberről emberre terjed, a fertőzés útja a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak szájüregbe jutása. A kórokozót antibiotikummal kezelik, amely közel 90%-os hatékonysággal bír. „Ez a baktérium jelentősen hozzájárul a gyomorfekély és a nyombélfekély kialakulásához: a nyombélfekélyesek 90-95 százaléka, a gyomorfekélyesek 70-90 százaléka Helicobacter pylori pozitív. A gyomorfekély tulajdonképpen a gyomor felszínén egy seb, amely azért jön létre, mert a gyomorsav kimarja a gyomor felszínét, elpusztítja a sejteket. Vérzés esetén a gyomorfekély akár életveszélyessé is válhat, amely azonnali beavatkozást igényel.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert. „Nagyon fontos a gyomorfekély endoszkópos ellenőrzése egészen a gyógyulásig és a fekélyből való szövettani mintavétel, mert előfordulhat, hogy valamilyen kezdődő rosszindulatú folyamattal állunk szemben.” A gyomorfekély másik rizikótényezője a gyakori kontrollálatlan fájdalomcsillapító szedés. Ezek a szerek csökkentik a gyomor nyáktermelő képességének hatékonyságát, ezáltan csökken a gyomor nyálkahártya savval szembeni védettsége. Emiatt érdemes a fájdalomcsillapítókat és szteroidokat csak a legkisebb szükséges mennyiségben, orvosi felügyelet mellett szedni.
